De ekkor Tom/Jens szól neki:

-Na kisliba mit szólnál hozzá, ha elszórakoznánk egy kicsit, ha végeztünk Engelhardt-tal. – és megsimogatta a nő arcát, aki undorodva húzódott arrébb:

-Hozzám ne nyúljon, vagy kitekerem a nyakát. – vágta a férfihez.

-De erős valaki. – és röhögve visszafordult.

Eközben az őrsön Prue kitalált egy remek tervet:

-Nincs más választásunk el, kell bujtatnunk a főnököt, és nekünk kell leszámolnunk velük.

-Jó de mi van, ha begőzölnek, ha nem találják itt a főnököt. – mondta Bonradt.

-Ez a lényeg Dieter majd én lerendezem őket a többieknek csak fedezniük, kell engem nincs más dolguk. Addig Andrea a főnökkel lesz egy biztonságos helyen.

-Az anyukámmal mi lesz, rá nem gondoltok? – kérdezte Melinda idegesen.

-De rá is gondoltam Melinda. – fordult felé Prue. – Ő is ki fog szabadulni és, majd ha eljön a pillanat, kiszedi a gonosz lelkeket Tom és Semir testéből.

-Rendben. – és elkezdtek készülődni.

Andrea biztonságosan elrejtette Anna-t majd ottmaradt vele, amíg a többiek előkészítették a terepet.

Eközben Jems/Tom és Leslie/Semir megérkeztek egy kis étteremhez és Alida-t magukkal hurcolva bementek és a tulajt keresték.

Aki elcsodálkozott mikor meglátta őket:

-Maguk mit akarnak?

-Ha jól tudom ön árul fegyvereket igaz? – kérdezte Leslie/Semir.

-Igen de miért kérdezik?

-Szeretnénk venni párat, és ha adna nekünk, nem lennék szűkmarkúak. – és elővett egy köteg pénzt a zsebéből.

A férfi elcsodálkozott a pénz láttán majd hátra vezette őket, ahol megmutatta milye, van.

A 2 férfi egyből kiválasztott 2 darab 50 kaliberes fegyvert és egy shotgunt.

-Jó izlésük van.

-Tudjuk. – a férfi, amíg várta, hogy 2 ügyfele válasszon árgus szemekkel figyelte Alida-t aki mérgesen állt a fal mellett:

-Ki ez a nő?

-Ja ő. Ő csak egy túsz. – mondta Jens/Tom.

-Szép túsz. – mondta és odalépett hozzá.

20 perc múlva a 2 férfi végzett és kilépve étteremből beültek a kocsiba, ahol megbeszélték a tervet.

-Na most elmegyünk az őrsre és megkeressük a nőt majd lelőjük aztán a többieket is. – ecsetelte Semir/Leslie a tervet.

-Jól hangzik. És vele mi lesz? – mutatott Tom/Jens Alida-ra.

-Még meglátom de, most gyerünk az őrsre. – mikor elindultak már rég sötét volt.

Az idő 10 körül járhatott, az őrsön már felkészülten várták a 2 férfit, akik hamarosan megérkeztek.

Kiszálltak a kocsiból, Semir/Leslie maga elé kapta Alida-t és a halántékához tartott fegyverrel bementek az irodába.

Mikor beléptek Semir/Leslie elkiáltotta magát:

-Ha bárki megmozdul, szétlövöm a fejét. – az emberek ijedten néztek a rájuk, mikor Prue lépett elő és megszólalt:

-Nálunk van az, akit keresnek.

-Akkor adják elő most.

-Csak ha elengedi a kollégánkat. – mondta Prue.

-Soha vagy előkerítik Engelhardth-tot vagy lelövöm, nem viccelek! – kiabálta Semir/Leslie.

Prue nem tudta mit tegyen, agya lázasan járt valami ésszerű terven.

A lány nagyon jól tudta, hogy a végső harc után nem használhatja az erejét, mivel elég volt az neki, hogy az örs dolgozói előtt a vámpírok felfedték magukat, de a mágiát nem akarta veszélybe sodorni, bár elég furcsa volt mindenki számára, hogy két szellem megszállta 2 legjobb kollégájukat. Nem volt más választása minthogy beavassa a barátait a titkaiba.

-Nos mivel úgy látom, hogy előtettek nem titkolhatom ki vagyok valójában ezért most elmondom, hogy a vámpír énem mellett fényőr-boszorkány is vagyok. Kérlek benneteket, hogy ne áruljátok el senkinek.

Mindenki bólogatott miközben arra vártak, hogy Prue most mit fog csinálni.

-Fegyverek. –mondta a lány és a két férfi fegyvere ugyanolyan kék fénnyel és „buborékokkal” teremtek a kezében mint amit már Hotte is látott.

A lány rájuk fogta, de nem tett semmit, mert Alida kiszabadult.

Alida megbújt az egyik asztal mögött ami mellette volt.

Semir/Leslie döbbenten nézett a nőre majd elsütötte a fegyvert.

Lövöldözés kezdődött, a gonosz férfi megbújt egy-egy asztal mögött és onnan löttek.

Alida az asztalok mögött bejutott Semir-ék irodájába ahol Meli és Andrea volt az asztal alatt voltak.

A kislány odabújt Alida-hoz aki, magához szorította őt.:

-Alida végre itt vagy, semmi bajod?

-Nem nincsen jól vagyok de azonnal ki kell űzni a szellemeket Tom és Semir  testéből különben megölnek minket.

-Hol van Engelhardth? – kérdezte kiabálva Jens/Tom.

-Biztonságos helyen! – kiáltotta vissza neki Prue.

-Ha azonnal nem adják elő mindannyian, itt végzik. – és tovább lövöldözött.

Eközben Anna bátorságot gyűjtve előkapta a fegyverét és ő is beállt a lövöldözésbe miközben ezt kiabálta:

-Engem sosem fogtok megkapni. – és egy ügyes célzással belelőtt a 2 férfi lábába, akik fájdalmas arccal terültek el a padlón.

Prue ekkor egy mozdulatlanság varázslatot küldött rájuk így mozdulatlanságra ítélve őket.

Alida odalépett a 2 férfihez Prue-val együtt és megszólalt:

-Prue a segítségedre lesz szükségem hogy kiűzzem belőlük a szellemeket és Meli segítségére is.

-Meli-ére minek?

-Mert csak az ő vére kell, ahhoz hogy kiűzzük belőlük. – Prue csodálkozva nézett a lányra ám tudta, ha nincs más megoldás, ezt kell elfogadni.

20 perc múlva már mindneki a helyén volt. A 2 férfi az egyik irodában ahol Prue, Alida, Anna és Meli volt:

-Most már érted kicsim, ezért kell a te véred. – mondta Alida a kislánynak, aki az ölében ült:

-De attól nekem még nem esik bajom?

-Nem, nem fog, csak kicsit gyenge leszel de, hamar kialszod. – mondta neki Prue. Meli végig gondolta a halottakat és rájött csak így kaphatja vissza a bátyát és a mostoha apját.

Ám otthon ezalatt is sok minden történt. Francziska nagyon jól érzi magát Josival az új iskolában ám egy szép napon könnyes búcsúra kényszerült a kis család.
-Aztán írjál nekem Olaszországból! - mondta Franczi és átölelte Josefino-t.
-Természetesen és hívni is foglak mindig. Melindát is nagyon sokszor puszilom. Hiányozni fogtok! - mondta Josefino és puszit adott a barátjának.
-Én is hívlak e-mailezünk MSN-ezünk meg minden szóval lélekben együtt leszünk. De nagyon hiányozni fogsz. - mondta.
-Josi kisfiam indulnunk kell már vár a költöztető kocsi. Hiányozni fogtok! Üdvözlöm Melindát. Remélem minél hamarabb találkozhatunk. - mondta az anyukája. Azzal Josefino és Francziska elengedték egymást. Még Josefino is sírt, tudta, hogy ő már nem jöhet vissza de ezzel nem akarta elszomorítani kis barátait.
-Nagyon fogtok hiányozni nekem! - kiabálta ki Josefino az ablakon. De a kocsi hamar elrobogott. Francziska pedig hazaindult egyedül saját gondolataival.

Eközben az őrsön történtek dolgok.

Alida kérésére a 2 férfit levitték az egyik cellába, ahol nekibilincselték őket a rácshoz. Mikor ezzel megvoltak Prue levette róluk a mozdulatlanság varázslatot.

Alida hazasietett a könyvért ám előtte ezt mondta Hotte-nak és Dieter-nek:

-Figyeljetek rájuk, és bármit mondanak, ne dőljetek be nekik, hamarosan visszakapjuk őket. – majd Meli-hez lépett, aki Prue-val volt – Figyelj kicsim, fogadj szót Prue-nak rendben. És átfogta a kislányt, akitől eközben Prue vért vett.

-Jól van. – de ekkor Meli halkan megnyikkant, mert a tű beleállt a kezébe.

-Bírd ki Melinda mindjárt meg vagyok. – és mikor megtelt a kémcső a nő egy vattát téve a sebre folytatta – jól van ügyes lány vagy és nagyon bátor.

-Köszönöm. – Alida a karjaiba kapta Meli-t és felvitte Anna-hoz aki, lefektette a kislányt az irodájában lévő kanapéra és leült a szélére.

Alida ezt mondta a nőnek:

-Kérem figyeljen rá és ne engedje le a cellákhoz. Nem szeretném, ha látná.

-Rendben. – Alida utoljára megsimogatta Melinda fejét majd kisietett az épületből és beült a BMW-be és hazasietett.

Eközben a celláknál Jens/Tom és Leslie/Semir idegesen rángatták a bilincseket:

-Engedjenek el minket!! – kiabálta Jens/Tom.

-Bocs de nem lehet parancsunk, van rá, hogy nem engedhetünk el titeket.

-Leszarom azonnal engedjetek el vagy nem ússzátok meg szárazon.

-Bocs haver de lehetetlen. – és röhögve távolabb álltak tőlük.

Alida időközben megérkezett a házukhoz és bement a könyvért, ami a hálóban volt a dohányzó asztalon. Sietve felkapta majd az ékszeres dobozához lépett és kivett belőle egy nagy vörös rubinttal ellátott medált.

Zsebre vágta és ment is vissza a kocsihoz tudta sietnie kell.

20 perc múlva már ott is volt a celláknál.

A könyvet Hotte tartotta neki, míg Prue egy ezüst tálcával állt mellette, amiben Meli vére volt.

Alida felvette angyal alakját, majd elkezdte a szöveget:

-Sötét erők, sötét energiák, szabadítsátok meg ezen embereket bűnös szellemektől melyek erőszakkal, birtokolják eme férfiak testét. – Itt belenyúlt a vérbe és az ujjával egy fordított keresztet rajzolt Tom és Semir homlokára. – Távozzatok gyilkos lelkek, zárjon be titeket a vörös ékkő, hogy soha de soha ne szabaduljatok ki onnan. – Ekkor felizzott Alida nyakában a medál, miközben Semir és Tom felordítottak.

Mellkasuk fehér fénnyel kezdett fényleni, majd lehetett látni, hogy a testükből távozik a 2 szellem, amik belekerültek a vörös medálba.

Mikor ez véget ért a medál ismét felvette sötétvörös színét, Alida visszaváltozott emberré majd sietve eloldozta a 2 férfit.