-Addig marad, ameddig akar, van hely.De most jöjjön egyen velünk, mert még kihűl a vacsora. – az ebédlőben leültek a hatalmas asztalhoz és nekiláttak a vacsorának.

Thomas nagyon dicsérte Alida főztjét, ami a lánynak nagyon jól esett.Aztán bementek a TV szobába ahol sokáig beszélgettek.Este 11-kor már mindannyian aludtak ám Alida hirtelen felkelt és felült az ágyban, ránézett Semir-re aki békésen aludt.

Majd az ablak felé fordult, amin bevilágított a telihold fénye.Lassan felkelt és odament, vékony hálóingét meglebegtette a szél, hisz az ablak nyitva volt.Lassan kilépett az erkélyre és körbenézett az utcán.Mikor is hirtelen farkasüvöltést hall meg.Ami közelről jöhetett, mert hangos volt. Alida tudta hogy vannak különleges képességei, így angyallá változott és lerepült az utcára.Pont a konyha ablak előtt szállt le, amin Thomas nézett ki egy pohár vízzel a kezében.Nem akart hinni a szemének, felismerte Alida-t ám nem akarta elhinni.Látta, ahogy a lány lassú léptekkel odalép a kapuhoz majd az égbe emelkedett.Thomas kezéből kiesett a pohár majd fejvesztve felszaladt Semir-hez és ébresztgetni kezdte:

-Semir, Semir kellj fel, ezt nem fogod elhinni.

-Thomas mi a baj?Éjjeli fél 12-van holnap….

-Tudom de, én az előbb láttam egy angyalt itt volt az udvaron a konyha ablak előtt. – Semir erre felült és megfogta az öccse vállát.

-Felejtsd el, amit láttál érted, felesd el.Nem láttál semmit.

-De bratyó most mi a….

-Nem tudom megmagyarázni.Menj vissza a szobádba és aludj vissza nekem dolgom, van. – és sietve öltözni kezdett.

Thomas nem értette az egészet, ám azt igen, hogy itt valami nem stimmel.Semir miután felöltözött elhagyta a házat és beült a kocsijába.Eközben Alida megtalálta a farkasokat a házuktól nem messze lévő erdőben.Telepatikusan üzent Semir-nek aki egyből odament.Alida a levegőből figyelte a vadállatokat és egyből látta hogy emberszerűek, tehát vérfarkasok.Mikor meglátta Semir kocsiját közeledni odarepült és rászállt a motorházra.

A férfi megállította a kocsit és kiszállt:

-Alida mit láttál?

-Ezek emberszerűek, vérfarkasok vigyázni kell velük. – ám ekkor meghallják az ordításukat és azt, ahogy előbuknak a bokrok mögül.Semir beült a kocsiba Alida pedig felrepült.Tudták azonnal vissza kell, menniük a házhoz. Semir arra irányította kocsit majd mikor odaért lefékezett.Alida mellé szállt le és felvette ember alakját. -Szörnyű. – kezdte a lány.

-Igen az de most van egy kiinduló pontunk.Azt már tudjuk, hogy emberek.Holnap az irodában lesz mit mondanom. – Alida odalépett Semir-hez és megszólalt:

-Tudod mikor láttam őket teljesen úgy éreztem hogy csatlakozni akarok.

-Ne beszélj így drágám.Kérlek felejsd el rendben. Gyere, feküdjünk le pihenni.-Rendben. – ám mielőtt beléptek volna a házba Semir elmondta, hogy Thomas látta őt amint angyal.

A lány elsietett a férfihez, aki az ágyon ült és nézett maga elé.A lány beléptére felállt és már épp megszólalt volna mikor Alida az elméjébe, hatol és kitörölte belőle az elmúlt egy óra történéseit, majd elküldte aludni.A férfi nyugodtan feküdt el az ágyon és mentem elaludt.Alida és Semir bementek a hálóba ahol a lány elfeküdt az ágyon és megvárta Semir-t aki, hamarosan odafeküdt mellé és magához ölelte majd gyengéd puszik közt álomba merültek.

Melinda nagyon sokat sírt az új környezete miatt.Nem nagyon tudott beilleszkedni.Egy nap egy kislány lépett oda hozzá.

-Szia! Nem bírom nézni, hogy a származásod miatt kirekesztenek velem is így volt mikor idejöttem tanulni 2. osztályban.Rosemarie Lindenmann a nevem de mindenki csak Rosie-nak hív és én is Németországból származom.Régebben én is sokat sírtam a kirekesztésem miatt. - mondta a titokzatos kislány.

-Szia! Igen.Én Melinda Kranich vagyok de a barátaim csak Meli-nek szólítanak.Neked van tesód?

-Igen van egy nővérem akit már több mint egy éve nem láttam.Elméletileg most modellként dolgozik Kölnben.Alidának hívják. - Melinda hirtelen kiköpte az innivalóját. -Mi az valami rosszat mondtam?

-Bocsika csak furcsa.Lindenmann a vezetékneved és modell a nővéred méghozzá Alida.De hiszen őt ismerem.Ő az én nevelőanyukám!Nem is mesélte soha, hogy van huga!

-Igen?Pedig kellett volna vagy már el is felejtett.Na mindegy.Gyere, mert becsöngettek.Ide ülsz mellém?

-Ha szabad persze köszi szépen. - mondta Meli és örült, hogy legalább valamit tud az imádott anyukájáról.

-Nagyon hiányozik mindenki.Főleg a legjobb barátnőim Alida és Prue. - de a tanár bejött és elkezdődött az óra.

Ez idő alatt Prue berontott Engelhardt asszony irodájába, aki épp azon tűnődött, hogy mi történt ezekkel, a szerencsétlen áldozatokkal.

-Főnök!Azt hiszem, megvan, hogy mi tépte szét ezeket az embereket.

-Hallgatom Prue!

-Nos halottam arról, hogy a nyomok egy ember vagy emberszabású valami állkapcsától származik, és ugye széttépték az áldozatokat.Én úgy gondolom, hogy vérfarkas (farkasember) lehetett.

-Tessék? –kérdezte a nő meglepődötten.

-Én már találkoztam ilyen lénnyel és ugye Ön is látta a vámpírokat.Ebben a világban most már kezdenek elterjedni ezek a lények és szerintem egy vérfarkas már nem egy meglepő dolog.

-Ebben igaza van, de kitől értesült ennyire jól?

-Na de főnökasszony, tudja nagyon jól, hogy Hotte és Dieter mindenről értesítenek. -Oké oké… -mondta Anna miközben elmosolyodott.

Ez idő alatt egy újabb szerencsétlen járókelőt támadtak meg és téptek szét ugyanazzal a módszerrel.Prue és a csapat elkezdtek nyomozni az ügyben eleinte nem sok sikerrel

.Ezalatt egy kislánynál véget ért a tanév és nagy álmokat szövögetett.

-Te mit szeretnél csinálni ezalatt a szünet alatt?Én lehet, hogy elmegyek a nővéremhez.Neked is hiányzik a bátyád.Miért nem jössz? - kérdezte Rosie.

-Igazából nem tudom anyukám nem fogja megengedni.Most végre megkapott tőlük nem akarja majd, hogy elmenjek utál engem meg a Tomot is. - hirtelen Rosie egy ismerős arcot pillantott meg Melinda mögött.

-Szerintem meg kéne fordulnod!Anyukád van mögötted.

-Hehe szia anyu!Nem úgy gondoltam.

-Most azonnal hazajössz kisasszony és nem mész sehova még a strandra sem egész nyáron. - mondta Isa és megragadta a kislányt.

-Ez nem ér!Azért mert, kimondtam az igazat.Na most akarok elteleportálni innét.

Ezalatt Köln városában egyre jobban haladtak az üggyel.Ám ahogy Prue meghallotta a kislány szavát azonnal elvonult a többiektől és Magyarország egyik félreeső helyére teleportált.Miután meglátta a két lányt és a nőt odalépett hozzájuk majd lehajolva megszólalt:

-Szia Meli! Hogy érzed magad?Melinda átölelte Prue-t s válaszolt neki:

-Hát ideteleportáltál értem?

-Egy kicsit halkabban! –suttogta a lány.

-Ne aggódj anyu miatt! Ő pedig Rosie…Rosemarie Lindenmann az egyetlen, aki szóba állt velem és biztos nem fogja elárulni a titkodat.

Ekkor azonban a kislány édesanyja nem tudta tovább nézni, ahogy lánya ölelgette Prue-t.

-Ugyan mit képzelsz te kis… -ragadta meg a kislány karját és kezdte el a mondandóját, ám a „vámpírlány” ahogy sokan hívták őt közbeszólt.

-Nem hagyom, hogy Meli magánál maradjon, és ezt veheti fenyegetésnek és ha egyetlen újjal hozzá mer nyúlni én magam végzek Önnel!

-Ezt nem teheti meg a rendőrség úgyis fény, derít az ügyre.

-Azt kétlem. –nevetett gúnyosan Prue kimutatva hatalmas szemfogait melynek láttán Melinda édesanyja megrémült.Mielőtt még Melinda és Rosie hazamentek volna Prue azzal búcsúzott el tőlük, hogy Meli-t visszaviszi Alida-ékhoz s majd együtt, mehetnek vissza Köln-be.

Aztán hazateleportált és elmondta Alida-nak, hogy mennyire hiányzik a kislánynak.Melinda nagyon örült, hogy láthatta Prue-t ám a hiánya még mindig nem múlt el.Ám egyvalamit még az anyuka sem tudott. Melinda titokban elindította az eljárást, hogy újra Alidáékkal élhessen.De a bíróságról még mindig nem érkezett válasz.A kislány a szobájában sírt.Az anyukája megijedt és azt tervezte, hogy feljelenti Prue-t.

-Isa tudom mit forgatsz a fejedben és szerinted valaki elhinné?Prue csak egy egyszerű nő.Én megyek Alidáékhoz te meg mész a diliházba.Vagy ha szórakozol valakivel a csapatból akkor a temetőbe visz az utad.Ezt jegyezd meg. - mondta Melinda kisírt szemekkel.

-Szólíts anyának megértetted és azt hiszed érdekel mit csinál ő.Te itt maradsz megértetted!És ha valaki érted mer jönni annak velem gyűlik meg a baja. - mondta és egy hatalmasat levágott a lánynak.

-És most tűnj a szobádba te kis vakarék.Mit gondolsz magadról.

-Látod nem érdemled meg, hogy anyának szólítsalak.Egy anyuka tudja mit akar a kislánya.Ezt az eddigi nevelőim közül csak Alida érdemli meg, mert ő szeret engem nagyon. - mondta majd felment a szobába

.Az anyukája pedig összepakolt egy bőröndöt majd elment.Melinda pedig egyedül maradt a nagy házban.

-Nemsokára megérkezik a papír és visszaengednek anyához.Isa gyere vissza légyszives. Nem akarok megint intézetbe menni.Először az Alida fogja megkapni a papírt ha felhívom majd lehet mondja, hogy megkapta.De nem merem.Mi lesz ha elküld melegebb éghajlatra.

Ezalatt a városban kiderült, hogy a farkasembert Dieter Sternmeier és egy teherfuvarozó cégnél dolgozik menedzserként.Pár napja nem ment be éjszaka dolgozni ennek nyomán kezdtek el nyomozni.

Melinda a padláson kutakodott.Hirtelen talált valamit.Megnézte, hogy mi az.

-Nicsak egy pisztoly.És van benne töltény.Próbáljuk csak ki. Fájjon?Ne fájjon? - mondogatta Melinda és a feje és a tüdeje között huzkodta.

-Fájjon!Alida Prue mindenkit szeretek!Hiányozni fogtok.Nem bírom így tovább. - kiabálta a lány és meghúzta a ravaszt.A szomszédok felfigyeltek rá és Rosie átszaladt.Meglátta Melindát a földön.

-Mit csináltál?!Hívom a mentőket csak tarts ki. - mondta és tárcsázott.

-Jónapot egy mentőt kérek a Pilinszky térre egy lány lelőtte magát.Köszönöm.

-Rosie ígérd meg hogy megmondod az ottaniaknak, hogy nagyon szeretem őket.És Alidának, hogy ne aggódjon jól érzem magam ott ahova kerülni fogok. - kérlelte Melinda.

-Nem fogsz meghalni Meli.Hol van már a mentő! - kiabálta a lány.

-Ígérd meg légyszives! - Könyörögte a kisebbik.

-Megígérem.Hol van már a mentő! - kiabálta és pont akkor értek oda.Melinda szépen lecsukta a szemét és mire beért a házba az orvos a fejével már csak egy nem-et intett a társának.Melinda pedig szépen lassan elment.Közben Kölnben Prue, a főnök, Semir és a többiek mit sem sejtve próbáltak új információkra bukkanni, ami, persze megint éjszakázással járt És egy idő után Andreának hiányérzete támadt. -Atyaisten!Emberek, valaki hiá….Hol az új kolléganő?

- Az hagyján!De Tom hová a susnyás csudába tűnt? – kontrázott Semir.

- Hiányoztam? –hallott egy ismerős hangot Semir a háta mögött.

- Hol voltál?- kérdezte a kolléga hamiskás félmosollyal.

-Dolgom volt. – hangzott a puritán felelet.

- Hogy hol, mikor mi és kivel az minket így momentán kevéssé sem érdekel- lépett be sötét arccal Frau Engelhardt.

- Főnökasszony, hát szóval izé, engem speciel…..- próbálkozott Semir.

- Prue, beszélnem kell magával. –mondta a főnök.

- Nyugodtan mondja csak.- felelte a lány.

- Nézze, ezt inkább négyszemközt szeretném elmondani, mert erősen a magán…Prue arca fokozatosan sötétedett, és látszott rajta hogy kezdi elveszteni a talajt a lába alól.Végül nehezen kinyögte:

-Melindával történt valami?

-Szerintem át kellene mennünk az irodámba.

Prue szótlanul követte a főnökasszonyt, aki az irodájában leült és leültette a még mindig bizonytalan, és pattanásig feszült idegzetű lányt is.

-Nézze, fogalmam sincs, hogy mondjam meg magának, de most hívtak Magyarországról.Melinda, az unokahúga öngyilkos lett. - Prue-val hatalmasat fordult a világ, úgy érezte, nem kap levegőt.

-Az, az nem…Nem hiszem el, nem lehet, ennek, ennek… nem szabad, nem lehet igaznak lennie. De… Miért?Nem értem, nem igaz, ez…Az a nő!Az ég kegyelmezzen neki, ha megtalálom!

-Prue, tisztában vagyok azzal, hogy a levegőbe beszélek, de arra érem próbáljon meg tiszta fejjel gondolkodni.Nem ma és nem is holnap, de egyenlőre maradjon veszteg, azt a nőt mindenképpen el fogjuk kapni.Tudom, hogy ez nagyon nehéz lesz, de most a rejtélyes gyilkosságokra kell koncentrálnunk.Megkérem egy kollégáját, hogy vigye haza, ilyen lelkiállapotban nem biztonságos vezetni.

-Tökéletesen tiszta a fejem, pontosan tudom, hogy mit csinálok, képes vagyok felelősséget vállalni magamért és azért, amit teszek. – Felelte a lány.