5.

A fekete Jaguár kerék csikorgatva hagyta el a parkolót és ment ki a forgalomba ahol sok autós, és járókelő megnézte a kocsit, ami igen csak kirívót a többi egyszerű kis autó mellett.

Christine nem nézett a férfire, hanem ki az ablakon. Nem, mert ránézni, mert tudta nem néz ki szépen. Fiatalos arcát elcsúfította a nagy lila folt.

Hamarosan látja, hogy már ismerős környéken jár.

A házak mutatták hamarosan hazaér. Bár a környék nem volt a legjobb, de a lánynak tökéletesen megfelelt.

Hamarosan leálltak egy 4 emeletes ház előtt ahol a lány így szólt:

-Gyors felteszem a sálat.

-Rendben. – Hans kiszállt és körbenézett. Az utcán gyermekes anyukák és fiatalok lézengtek. A házak közt sok játszótér volt, ami hangulatossá tette a környéket.

A hatalmas platán és juharfák kellemes érzést nyújtottak.

De ekkor hallja, hogy a lány megszólal:

-Kész vagyok. – a férfi beriasztotta a kocsit és ment a lány után, akit a lépcsőház ajtóban egy nő szólított meg:

-Jó napot Christine. Hát magával meg mi történt?

-Semmi Maraike asszony csak tudja gondjaim, vannak. – a nő Hans-ra nézett és folytatta:

-És az úriember kicsoda?

-Egy régi ismerősöm, de kérem most mennünk, kell. Elnézést majd még beszélünk. – a lány besietett a nő mellett a lépcsőházba és elindult felfelé. – Az elsőn lakom. – Hans követte a lányt, aki elővett egy kulcscsomót és odalépett egy ajtóhoz.

Mikor kinyitotta beinvitálta a férfit:

-Gyere be. Nem nagy, de nekem pont megfelel. – a férfi belépett és egyből látta, hogy a lakás nagyon szépen van berendezve. A világosbarna bútorok harmonizáltak a bézs színű falakkal. A lakásban szantál és gyöngyvirág illat volt, ami megnyugtatóan hatott az emberre.

Hans megállt az előtérben mire a lány így szólt:

-Figyi gyors átöltözök, addig helyezd magad kényelembe. – mutatott az egyik szoba felé.

-Köszönöm. – Hans belépett és leült a kanapéra.

Körbenézett és a hely nyugtatóam hatott rá jól érezte magát.

De ekkor a szekrény felé nézett, amin volt pár fénykép könyvek és még sok más dolog. Odament és megnézte a képeket, az egyiken Christine volt rajta egy másik lánnyal, aki nagyon hasonlított rá. A következő kép egy iskolai lehetett, mert a lányon elegáns blúz volt.

Megnézte és tetszett neki a kép.

Mikor visszatette, meghallotta Christine hangját:

-Az érettségi tabló képem. Nem lehet látni, de akkor pont beteg voltam. De a sminkes eltüntette rólam a nyomokat.

-Szép kép lett.

-Köszönöm. Nos akkor halljam mi hírt hozott nekem. – kezdte a lány és leült a kanapéra. A férfi mellé ült és elkezdte:

-Holnap vagy holnap után elkészül a vádirat. És utána már semmi akadálya hogy bíróságra vigyük az ügyet.

-Végre valahára. Ez a mai nap betett nekem rendesen. – mondta a lány. – Alig várom, hogy elítéljék azt a barmot. Maga szerint milyen ember az, aki képes megütni egy védtelen nőt csak, azért mert megmondta, hogy valami nem tetszik neki.

-Az egy gyenge jellem és csak próbálja magát erősnek és félelmetesnek mutatni.

-Pontosan. – a lány látta, hogy a férfi előveszi a mobilját, és erre kéri. – Ugye nem baj, ha lefényképezem. Bizonyítékként felhozhatjuk.

-Csak nyugodtan. – Christine elfordította a fejét így Hans tökéletes képet tudott készíteni. Sajnálta a nőt és tudta sok rosszat élt már át.  Nagyon szeretett volna segíteni és elhatározta, hogy mindent be fog vetni, hogy Christine-ek igazat adjanak.

Mikor végzett a lány folytatta. – Ennyi?

-Igen. Sajnálom, ami történt.

-Ez van én voltam a hülye hogy megmondtam neki az igazat. De épp itt volt az ideje. – a lány a férfira nézett majd döbbenten folytatta. – Elnézést meg sem kínáltam egy itallal.

-Semmi baj hagyja csak.

-Nem. Nem úgy van, az jöjjön. – állt fel a lány, de Hans megfogta a karját és a szemébe nézett. Látta, hogy zavarban van ezért ő is felállt és lassan átölelte a lányt, aki zokogva bújt hozzá.

A napok óta tartó stressz és idegeskedés kijött a lányból és a férfi volt az egyetlen, akin kisírhatta a bánatát.

Hans teljesen együtt érzett Christine-el és nagyon remélte, hogy hamarosan ő maga mehet azért a disznóért hogy becipelje a bíróságra.

Christine elhúzódott a férfitól és megszólalt.

-Elnézést.

-Semmi baj érthető a reakciód. – és letörölte a lány könnyeit, aki eltávolodott tőle és folytatta.

-Akkor most hogyan tovább?

-Ma este összeállítóm a videó anyagot a papírok már készen vannak. Hétfőn pedig én magam megyek érte kettő rendőr kíséretében.

-Rendben akkor hétfőn menjek még be vagy.

-Igen menjél, kérlek és akkor te is látni, fogod.

-Ok akkor hétfőn bemegyek. – és elmosolyodott.

Hans bólintott és folytatta:

-Akkor én megyek is nem zavarlak tovább.

-Nem zavarsz komolyan jó, hogy van itt velem valaki.

-Akkor jó de próbálj meg pihenni és kikapcsolódni kicsit. – Hans ekkor elmosolyodott és odament a táskájához és kutatni kezdett benne. Mikor megtalálta, amit keresett folytatta. – Egy kedves volt ügyfelem adta át ezt nekem a héten és gondoltam te jobban fogod tudni hasznosítani. – és egy hétvégére szóló jegy volt a város egyik legfelkapottabb wellnes szállodájába. – Már ma este el lehet foglalni a szobát, és teljesen ingyen lehet használni az uszoda és a szauna részét. De van még benne konditerem belépő és masszás. – a lány csodálkozva nézett a férfire és megszólalt.

-Nem Hans ezt nem fogadhatom el. Ezt te kaptad.

-De nincs rajta név, nézd Christine neked pihenésre, van szükséged. Ez pedig egy tökéletes hely, arra hogy kikapcsolódj. Én túl elfoglalt vagyok ehhez, és én nem szeretem az ilyen dolgokat. – a lány bólintott és átvette a férfitól a jegyet.

-Rendben elfogadom köszönöm.

-Ha elkészülsz, akkor el is, viszlek oda úgy is arra felé lesz dolgom.

-Köszönöm akkor gyors elkészülődök. – és beszaladt a másik szobába. Sietve elővette az utazó bőröndjét és pakolni kezdett miközben azon gondolkodott, hogy vajon Hans mit akar ezzel elérni, mert biztos, hogy van valami terve vele. De a lány nem tudta, hogy mi. Bár az agya igen csak érdekes gondolatokat és eseményeket vetített neki rájött, hogy nem szabad úgy gondolnia Hans-ra hisz végül is az ügyvédje.

Mikor végzett beviharzott a fürdőbe és összeszedett még pár dolgot és egy kis alapozóval és púderrel eltüntette a foltot az állán és ment is vissza a szobába.

20 perc múlva készen állt, a férfi segítette neki levinni a bőröndöt, és lent betette a kocsiba.

Mikor beültek a lány még egyszer megköszönte.

-Köszönömj Hans. Maga nélkül már sehol sem lennék.

-Örülök ha tudok segíteni és neked most kell ez a kis kikapcsolódás.

-Igen kell, és remélem élvezni, fogom.

-Biztosan. – és mosolyogva vezetett tovább.

A lány tudta melyik szállodáról volt szó. Ám elcsodálkozott mikor behajtottak elé. Mediterrán stílusban épült, hatalmas üveg ablakai voltak. A falak fehérek voltak, a homlokzata csúcsos végül.

Nagyon jól nézett ki és Christine alig várta, hogy bemehessen.

Hans kivette a bőröndjét és megszólalt.

-Gyere. – a bejárati ajtót egy férfi nyitotta ki nekik miközben köszönt nekik:

-Üdvözlöm önöket a Hotel Silver-ben. Kellemes időtöltést kívánok. – a lány mosolyogva bólintott majd belépett az ajtóm.   A hatalmas előcsarnok tele volt zöld növényekkel és szobrokkal.

–Ott a recepció gyere. – és beálltak a sorba. Mikor ők kerültek sorra Hans átadta a jegyet mire a recepciós megszólalt.

-Áh herr Geerdes már vártuk magát.

-Köszönöm de most szeretném, ha ezt a jegyet a húgom használhatná. – Christine elcsodálkozott és megszólalt.

-Köszönöm bratyó hogy átadod nekem.

-Szívesen húgicám. – és elmosolyodott mire a recepciós egy lapot adott neki és erre kérte
-Ezt töltse ki Hölgyem. - Christine elvette a tollat és ráírta az adatait. - Rendben van. A 330-as szoba a magáé. - az egyik kísérő odament és felkísérte őket a szobához. Miután a lány bepakolta a bőröndjeit a szobába Hans. megállt az ajtóban.
-Jó szórakozást Christine. Vasárnap délelőtt jövök Önért, addig is élvezze ki ezt a 2 napot.
-Nem is tudom, hogy hálálhatnám meg. De kérem, maradjon még egy kicsit. Nem jön el velem körülnézni?
-Éppenséggel most nincs dolgom. - a nő elmosolyodott és elmentek körbenézni. Majd beültek a szálloda bárjába ahol Hans meghívta a lányt egy pohár italra.

Épp beszélgettek mikor egy 35 év körüli nő lépett hozzájuk. Elegáns ruhája és ékszerei jómódra utaltak.

-Hans Peter Gerrdes. – mondta a nő mire Hans felállt és kezet csókolt a nőnek:

-Frau Schenke. Öröm újra látni önt.

-Magát is Hans. – és ránézett Christine-re aki felállt mire Hans bemutatta őt.

-Frau Schenke ő itt Christine Schröder a jelenlegi ügyfelem.

-Hello kedvesem.

-Asszonyom. – szólt a lány kedvesen.

-Oh ne már szólíts Anna-nak. Nem szeretem, ha tegeznek. – mondta a nő és megnézte a lány arcát, aki ijedten takarta el azt mire a nő megszólalt. – Tudom, mit érzel kedvesem ezen én is átestem. Az sosem jó, ha bántanak egy nőt.

-Akkor magát is…vagyis téged is?

-Igen az utolsó férjem, akitől Hans segítségével váltam el. Bízz Hans-ban ő a legjobb a szakmájában.

-Igen nekem is ezt mondták. – de ekkor a férfi mobilja szólal meg.

-Hölgyeim elnézést. – és félre állt mire Anna odaült a lány mellé és folytatta. – Barát vagy főnök, vagy férj?

-A második. A főnököm egy perverz állat kikezd a női beosztottjaival. Én azért kaptam tőle, mert visszaszóltam, hogy egy munkamániás, de fizetést nem tud emelni.

-Jól tetted kincsem. Sok disznó férfi van a világon, akik azt szeretik, ha megalázhatnak egy védtelen nőt. Ezért kell erősnek lennünk és magabiztosnak.

-Igen igazad van Anna, de sajnos én egy gyenge jellem vagyok.

-Nem vagy az látom rajtad. Csak még nem találtad meg magadban azt az erős és magabiztos nőt, akire szükséged van. – és megfogta a kezét mikor látják, hogy Hans lép hozzájuk.

-Hölgyeim elnézésüket kell kérnem, de mennem, kell. Christine kérlek, élvezd ezt a pár napot. Remélem, ha legközelebb találkozunk, már sokkal jobban fogod magad érezni.

-Biztosan köszönöm Hans. – és feledve önuralmát átölelte a férfit, aki viszonozta a gesztust. Anna megszólalt:

-Ne aggódj Christine bízd magad Hansra, ha más nem akkor ő tudja, mit hogyan kell.

-Nem aggódok. – szólt a lány. Hans intette a pincérnek és megszólalt:

-Fizetem a hölgyek italát.

-Ilyen egy igazi talpig úriember. – szólt Anna mire Hans elköszönt tőlük és sietve távozott. Christine figyelte, ahogy a férfi lassan távolodik, mikor Anna megszólal. – Jóképű, udvarias és vonzó.

-Igen az.

-Bizony csak kár hogy ő másmilyen. – kezdte a nő és beleivott az időközben elé tett Martini-nak.

-Másmilyen? Ezt hogy érted Anna?

-Hát hogy Hans meleg. – ez a kijelentés szíven ütötte Christine-t akinek meg kellett fognia a bárpultot nehogy leessen a székről. Kellett pár másodperc, míg elfogadta magában ezt a tényt.

-De nem is lehet rajta látni.

-Nem bizony, de a fiam, aki szintén meleg látta őt egy másik férfival egy klubban nem tudom melyikben, de engem is szíven ütött a dolog.

-Ez most hirtelen jött.

-Tetszik ugye? – kérdezte tőle a nő és neki is kért egy Martini-t.

-Igen annyira jó képű és udvarias. – bökte ki a lány miközben belekortyolt az italába.

-Hát Christine nem minden férfi a nőkhöz hű. – és koccintottak. Miután megitták az italokat Anna megbeszélte Christine-el hogy a hétvégét töltsék együtt. A lány belegyezett és kiélvezte a szálloda adta pihenési lehetőségeket.