16.

6 óra előtt 5 perccel lement az előtérbe ahol már ott voltak a többiek. Mikor meglátta őket odament és köszönt nekik.

Mindenki kérdésekkel bombázta, de ő csak annyit mondott, hogy majd Hans felvilágosítja őket. Már épp indultak volna, a lift felé mikor az ügyvéd csapódik hozzájuk:

-Hölgyeim.

-Ügyvéd úr mi történt?

-Majd fent mindent elmondok. Jöjjenek. – és elsiettek a lifthez.

Felérve a lakosztályba Hans leültette őket és közölte a tényeket.

-Nos a helyzet az hogy megölték az egyik esküdtet de már keresik a helyettesét. Nem kell aggódni a bíróság biztosított róla, hogy sietnek, az ügyel. A másik az, hogy sajnos Nielsen Bauer-t szabadlábra helyezték.

-De miért? – kérdezte ingerülten Stefany. – Az a disznó nem érdemli, meg hogy szabadon legyen.

-Sajnos a törvényhozás ezt írja elő. Ebbe sajnos én sem tudok beleszólni.

-A rendőrség mit mond? – kérdezte Chris.

-Velük is találkoztam, és aki az ügyet vezeti biztosított, hogy nagy erőkkel keresik az elkövetőt.

-Herr Geerdes nem lehet, hogy azok a felelősek a gyilkosságért, akik magát is megtámadták a házában.

-Minden lehetséges Schröder kisasszony. – Chris csodálta a férfit milyen könnyen megy neki a közömbös és hideg viselkedés. Társaságban ő is csak egy tanú, de privátban más a helyzet.

Rájött igazán szereti Hans-ot aki mellett biztonságban érzi magát.

Hamburg külvárosi parkoló. Egy fekete Mercedes gurul be a piros Audi mellé. A Mercedes-ből egy öltönyös napszemüveges férfi szállt ki és odalépett a másik autóhoz és beült.
-A munka, mint látja sikeresen elvégezve. – mondta magabiztosan és megigazította a szemüvegét.
-Igen. - adott át egy vastag borítékot Nielsen a férfinek - A következő feladat Cristine Schröder, a koronatanú megölése. - az öltönyös bólintott. - Dupláját fizetem ki érte. Ha ő meghal az ügy lezárva és szabadlábon maradok. - mondta a Nilesen és gonoszul elmosolyodott. A másik férfi visszaszállt a Mercedes-be és elhajtott.

Nielsen meggyújtotta Christine fotóját és kidobta az ablakon, majd elhajtott.

Remélte az, akit felbérelt jó munkát fog végezni végül is ő volt a legjobb.

Eközben a szállodában Hans sikeresen megnyugtatta Chris-t és a kolléganőit, akik 2 óra múlva hazamentek. Hendrick persze most is hazavitte őket ezzel megkönnyítve a hölgyek hazajutását.

Chris leült az előtérben és megszólalt:

-Olyan rossz érzésem van.

-Mi a baj? – ült mellé a férfi és átfogta a vállát.

-Nem tudom, csak érzem, hogy hamarosan valami rossz fog történni. A csontjaimban érzem Hans.

-Nem lesz semmi gond. Nyugodj meg. – de ekkor kopogtak. A férfi odament és kinyitotta az ajtót és egy futárt látott meg.

-Hans Peter Geerdes?

-Igen én vagyok.

-Meghívót hoztam önnek az Ügyvédi Kamara ez évi báljára. Itt írja, alá kérem. – Hans aláírta majd átvette a díszes borítékot. Miután becsukta az ajtót kinyitotta a borítékot és elolvasta. A bál 1 hét múlva lesz. Este 7-kor fog kezdődni.

A férfi eddig egy ilyen bált sem hagyott ki és feltett szándéka volt, hogy most sem hagyja ki. Mosolyogva Chris-re nézett és megkérdezte:

-Szereted az estélyi ruhákat?

-Parancsolsz? – nézett rá a lány döbbenten.

-1 hét múlva lesz egy kis összejövetel és arra gondoltam elvinnélek magammal.

-Ez olyan puccos fogadás féle lesz?

-Igen olyasmi. Az ügyvédi kamara összes embere ott lesz. – Chris hátradőlt és folytatta.

-Végül is elmehetek veled. De mit kell ott csinálni?

-Semmit csak mosolyognod és kedvesnek lenned a többi az én dolgom neked csak mellettem kell lenned és ennyi.

-Ok benne vagyok. – és odament a férfihez, aki átkarolta és megszólalt.

-Alig várom, hogy lássalak kisestélyi ruhában.

-Olyan csini kis ruciban, ami majdnem látni enged mindent? – mondta kacéran a lány.

-Olyasmi. – búgta a férfi és megcsókolta a lányt. Chris szerelmesen simult a férfi karjaiba, aki felkapta őt és becipelte a szobába.  

Akkor éjjel Chris ismét átélte azt a gyönyört melyre, annyira vágyott. Akárhányszor a férfire nézett kívánta őt. Rettenetesen kívánta.

Ám éjjel mikor a lány már aludt Hans érezte, hogy sétálnia kell egyet. Szomjazott. Másik énje dühöngve akart kibújni belőle.

Óvatosan felkelt a lány mellől, aki nem mozdult. Sietve felöltözött és elhagyta a lakosztályt. Leérve az utcára feltette a baseball sapkáját és napszemüvegét majd beült a kocsijába. Az erdő felé tartott, ami csak pár kilométerre volt a várostól.

Mikor biztonságos helyre ért kiszállt és felnézett a holdra, aminek fénye megvilágította az erdőt. Halotta az állatok neszezését a szívük hangját és érezte a vérül illatát melytől megvillantak világoskék szemei majd lassan vörös színt vettek fel.

Hans morogva indult meg az erdő mélyére ahol megtalálta áldozatát. Bár érezte, hogy az íze nem az, amit megszokott, de a vadászat élménye boldogsággal töltötte el.

Métereken át üldözte a szarvasbikát, melyet egy ugrással terített le hogy hegyes fogait az állat húsába vágva kiigya a vért mely új erővel töltötte meg.

Már majdnem hajnalodott mikor visszaért a kocsijához, odalépett a csomagtartóhoz és felnyitotta. Sietve kapta le magáról a véres pólót és kivett onnan egy újat. De ekkor hangokat hall meg maga mellől. Körbenézett miközben a levegőbe szagolt. Emberek szagát érezte mely tőle nem messze volt.

Lecsukta a csomagtartót és ellépet a kocsitól mikor hallja, hogy valaki egy fegyvert biztosít ki majd a lövés eldördült. De Hans elugrott a lövés elől. Leguggolt és látta, hogy Fred és 3 haverja lép ki az egyik bokor mögül.

Felállt és figyelte a férfit, aki megszólalt:

-Kit látnak szemeim.

-Mit akar maga? – kérdezte idegesen.

-Tudja nagyon megsértett mikor csak úgy kidobott. Pedig én csak beszélni akartam Chris-el…

-De ő nem akar tőled semmit…Fred. – vágta hozzá Hans.

-Azt csak beképzeli magának. Még most is akar engem.

-Azt nem hiszem. – mondta Hans és ökölbe szorította a kezét. Fred előkapott egy nagy vadászkést és folytatta:

-Nem akartam Chris előtt rád támadni. Nehogy megsértsem a lelki világát. De mivel most egyedül van itt az alkalom, hogy visszaadjam azt, amit velem művelt.

-Mire egyet mozdulnál, én három lépésben leütlek.

-Huu de kemény valaki. Fiúk üssétek le. – Fred két haverja előre léptek az egyiküknél egy vastag lánc volt, míg a másiknál egy szamuráj kard. Hans elröhögte magát és megszólalt.

-Azokkal akartok engem megölni? Úgy sem fog menni. – és támadó állásba állt. – Na gyertek táncoljunk. – a két férfi ordítva esett neki Hans-nak aki sikeresen ellépet a támadások útjából. De Fred sem unatkozott, rálőtt Hans-ra akinek a szívébe állt a golyó és összeesett. Odamentek hozzá mire Fred megszólalt:

-Ennek vége tűnjünk innen. – és megfordult. Már majdnem a kocsijához ért a haverjaival mikor Hans ugrik a kocsi tetejére, szemei világoskéken ragyogtak. Arcát, nyakát és a felsőtestét puha szőr borította. A három férfi ijedten lépett hátra mikor Fred megszólalt.

-Mi az ördög vagy te?

-Találgass kis köcsög. – mondta neki mély ordas hangon és nekiesett. Fred a földre került miközben a fegyver kiesett a kezéből. – Aludj. – mondta ki Hans mire Fred eszméletlenségbe került. A két haverja nem úszta meg ennyivel.

Hans acsargó morgások közepette tépte szét a testeket, vérük beborította a férfit, aki nem törődött vele.

Élvezte, ahogy a forró vér beborítja őt. Mikor végzett velük Fred-hez lépet és telepatikus úton kitörölte az emlékeit. Nem fog emlékezni rá se arra, amit látott. Csak arra, hogy kijött az erdőbe és itt volt. Majd összeesett.

Hans miután sikeresen véghezvitte a tervét elszaladt a közeli tóhoz ahol nagyjából lemosta magáról a vért. A víz hideg volt, de ez meg se kottyant neki. Élvezettel vetette magát a tóba, hogy megmártózzon. Mikor kijött elsietett a kocsijához ahol megtörülközött majd tiszta ruhába bújva beült a kocsiba.