21.

Másnap Hendrick reggel mikor felkelt semmire nem emlékezett a tegnap estéből. A támadás teljesen kiesett a fejéből.

A reggelinél megköszönte, hogy ott maradhatott:

-Még egyszer köszönöm Herr Geerdes hogy itt maradhattam ígérem, többet nem fordul elő.

-Hagyja csak Hendrick. Örülök, hogy itt maradt és a fiam is örült neki. – Axel csak mosolygott bár szólni nem tudott hisz a szája tele volt finom kakaós zab pehellyel.

A reggeli után H.P. kihívta az autómentőket, akik meg is érkeztek és megállapították Hendrick kocsijának lemerült az akkumulátora ezért nem indult.

-Mennyi lesz a javítása? – kérdezte Hendrick. – a férfi vakarta a fejét és megszólalt.

-250 euró maximum, de ki tudja, milyen hibák jönnek még elő. Ez egy régi típusú kocsi uram. – H.P. látta hogy Hendrick elképed ezért ő lépett elő és megkérdezte:

-Mennyiért vennék meg?

-Hát maximum 200 euró.

-Rendben akkor a maguké. Herr Stedler velem jönne? – szólt H.P.

Hendrick érdeklődve ment a férfi után, aki hátra vezette a garázshoz ahol megálltak egy Mazda 626-os típusú kocsinál.

Hendrick elsőre nem értette majd ránézett H.P.-re aki megszólalt.

-Tessék fogadja el a magáé. – a férfi ledöbbent és kezét rázva hátrább lépett miközben tiltakozni kezdett.

-De Herr Geerdes ezt én nem érdemlem meg. Ez a kocsi túl jó nekem.

-Úgy gondolja? Már rég nem használtam, de jó műszaki állapotban van. Csak a helyet foglalja nekem és gondoltam jobban járok, ha odaadom magának ahelyett, hogy a bontóba küldeném. Sokat úgy se kapnák érte. Fogadja el, kérem. Cserébe, amiért lerobbant a kocsija. Mert a javítása tényleg sok lenne. – Hendrick izgatottan nézett a férfire, aki türelmesen várt.

Hendrick gondolkodott és belátta mást nem tehet ezért belement.

-Rendben Herr Geerdes köszönöm. Elfogadom, de a juttatásomat a fia tanításáért nem kérem többet. Csak így egyezek bele.

-Elfogadom. – és kezet fogtak.

Az autómentők elvitték Hendrick régi kocsiját miután a férfi kipakolt belőle és át tette az új kocsiba majd elköszönt H.P.-től és Axel-től és hazament.

Eljött a december és vele a téli szünet majd a karácsony és a szilveszter. Axel rengeteg időt töltött apjával, aki a téli szünetben sok helyre elvitte. A karácsonyt együtt töltötték, szilveszterkor pedig kint a város főterén nézték végig az éjféli tűzijátékot.

A fiú boldog napokat élt át ám Januárban ismét megkezdődött a suli és vele együtt a tanulás is.

H.P. persze mindig a fia mellett volt és figyelt rá és segített neki ám március kalandokban bővelkedett, amik voltak rosszak és jók is, de hadd kezdjem az elején.

Egy esős márciusi estén miután Hendrick elköszönt és hazament H.P. aggódva nézett ki az ablakon. Az eső úgy esett mintha dézsából öntenék. Tudta így nem viheti el a fiát vadászni.

Bár szeretett vele vadászni az időjárás ki fogott rajtuk ezen az estén, de egyedül sem hagyhatta hisz tudta Max bármikor lecsaphat.

Tanácstalan volt, amit Axel észrevett és apjához bújva megkérdezte:

-Mi a baj apa?

-Semmi fiam csak attól tartok ma nem tudlak elvinni, vadászni velem. – a fiú döbbenten nézett apjára, aki lenézett rá. Látta fia szemében a döbbenetet és tudta a fiú nem fogja ezt egykönnyen elfogadni.

-De apa…

-Tudom fiam, de nézz, ki esik, így nem jöhetsz velem.

-Akkor menjünk kocsival és én, bent megvárlak. Kérlek, vigyél magaddal olyan jó veled vadászni. – H.P. leguggolt a fiához, aki odabújt hozzá. A férfi nem szerette szomorúnak látni a fiát és belement:

-Rendben akkor kocsival megyünk, de szigorúan bent maradsz, és nem szállsz ki megértetted?

-Igen.

-Akkor jó, na öltözz fel és indulunk is. Ma a kikötőben fogunk vadászni. – a fiú felszaladt a szobájába és felöltözött. Bár nem volt olyan hideg a vastag pulcsira szükség volt ezen az estén.

Mikor kiléptek a házból az eső némileg alább hagyott, de még mindig esett. Sietve beültek a kocsiba és mentek egyenesen a kikötőbe ám még nem is sejtették, hogy ma éjjel Max ismét fel fog tűnni.

Már teljesen besötétedett mikor odaértek. H.P. leállította a kocsit és hátra fordult.

-Te most maradj, itt sietek vissza, de bármi történik, ne szállj ki megértetted?

-Igen apa.

-Okos fiú. – és kiszállt a kocsiból. Ahogy becsukta az ajtót érezte, hogy valami történni fog, a csontjaiban érezte. Körbenézett mikor hirtelen egy hegyes nyílvessző áll a vállába. Ordítva a földre rogyott miközben egy másik nyíl találta el ám ezúttal a karjába állt bele. Axel látott mindent és kétségbeesetten próbálta meg kinyitni a kocsi ajtót, de sikertelenül.

-Apa! Apa! – kiáltotta ijedten.

De H.P. nem tudott válaszolni látta és halotta a fiát, de tehetetlen volt. Maradék erejével körbenézett és meglátta, ahogy 3 íjász közeledik felé élükön Max-el, aki röhögve állt meg előtte és megszólalt.

-Én megmondtam ugye? Megmondtam, hogy elkaplak Geerdes.

-Max ne… - nyögte H.P.  – Hagyd, a fiamat ölj meg engem, de őt ne bántsad.

-Oh nézzenek oda milyen önfeláldozó vagy. – tette össze a két kezét Max majd elkapva H.P. kabátjának a gallérját folytatta. – Nem is rossz ötlet két legyet egy csapásra. – és ellökte a férfit, aki hanyatt esett a vizes földön. Az egyik íjász H.P. fölé magasodott.

Axel ekkor már zokogva figyelte az eseményeket és látta, ahogy Max odalép a kocsihoz és egy erős mozdulattal kiszakítja azt a helyéről.

A fiú hiába bújt a kocsi másik oldalába a férfi könnyedén kapta el a kisfiú karját és húzta ki a kocsiból majd maga előtt tartva megszólalt.

-Jól nézd meg Geerdes. Lehet ez az utolsó alkalom, hogy látod a pici fiadat. – és egy éles kést húzott ki a kabátja alól és Axel torkához tartotta.

H.P. összeszedve minden erejét feltérdelt és megszólalt.

-Ne tedd…kérlek. Bármit megteszek csak ne…

-Bármit Geerdes?

-Igen. – suttogta H.P. alig hallhatóan.

-Rendben legyen. – de Max nem tudta folytatni hisz a mellette álló egyik íjász egy golyóval a szívében esett össze, míg a másik kettő egy lándzsát kapott a fejébe. – Mi a… - a gonosz vámpír látta, hogy hárman közelednek felé örült tempóban.

Tudta kik ezek és azt is, hogy ideje eltűnni a helyszínről.

Axel-t tarkón ütötte mire a fiú eszméletlenül omlott a férfi karjaiba, aki felkapta és utoljára ezt mondta H.P.-nek. – Ha kell, a fiad találd meg. – és beleveszett az éjszakába.

H.P. még látta, ahogy kettő férfi magasodik fölé majd csend és némaság következett.