7.

Reggel H.P. arra ébred, hogy valaki gyengéden csókolgatja, az arcát miközben egy kéz simogatja a felső testét. A férfi kinyitotta a szemét és meglátta Nichola-t aki, mosolyogva szólalt meg.

-Jó reggelt drágám.

-Neked is Nichola. – és megcsókolta a nőt, aki lassan meglovagolta barátját és megkérdezte. – Milyen volt tegnap este? Bocs hogy nem vártalak meg, de szörnyű fejfájásom volt.

-Semmi baj Nichola. Jó volt tegnap este csak unalmas, ugyan azok az emberek a témák is ugyan azok.

-Akkor semmi új nem volt?

-Nem nem volt. – szólt a férfi és egy hirtelen mozdulattal maga alá vonta a nőt, aki elnevette magát és folytatta. – Hmm mit akarsz?

-Mennyire akarod tudni?

-Nagyon szeretném. – és H.P. meg is mutatta mire gondolt, amit Nichola egy szóval sem ellenzett.

1 óra múlva szerelemtől boldogan álltak a zuhany alatt miközben megmosták egymás testét majd egy frottírköpenybe bújva visszamentek a szobába. H.P. persze végig az estére gondolt, amit meg is említett Nichola-nak.

-Ma estére ne tervezz semmit.

-Miért ne?

-Ma este eljön hozzám egy régi ismerősöm, akit jó 20 évvel ezelőtt láttam utoljára. 2 hete visszatért Németországba és felkeresett. Meghívtam magamhoz ma estére, hogy te is megismerd. De itt lesz még Rick is és Simon is.

-Ki ez az ismerősöd?

-Annabella Vincenzo Grófnő. Velencében született és mikor megalapítottuk a Celebrate the Nunn nevű bandánkat Rick-el ő szponzorált minket. Sokat segített mind a szervezésben és az anyagiakban is. Sokat köszönhetünk neki.

-Ez nagyon érdekes. Eddig sosem meséltél nekem arról az időről?

-Tudom de nem tartottam fontosnak az a múlt és hát az már elmúlt. De ne aggódj este mindenre fény fog derülni.

-Mesélj nekem erről a grófnőről.

-Mit meséljek? Tanult és nagyon művelt asszony. Ha jól emlékszem csembalón és hegedűn is játszik és gyönyörű hangja van. Akkoriban ő is énekelt velünk néha és fantasztikus hangja van. Remélem ma este is megörvendeztet minket a hangjával.

-Ez érdekesen hangzik, most már én is várom vele a találkozást. – szólt Nichola.

Aznap persze H.P. izgatottan várta az estét, Nichola bement a városba hogy erre az alkalomra új ruhával lepje meg magát és cipővel.

Este fél 8-kor Rick és Simon megérkezett, H.P. boldogan vezette őket a társalgóba ahol Nichola várta őket:

-Rick, Simon, sziasztok.

-Szia Nichola. Jó hogy újra látlak. – szólt Rick. – Tegnap este hiányoltunk a partiról.

-Bocs fiúk, de szörnyű migrénes fejfájás kínzott így inkább itthon maradtam. – mondta a nő és leült a kanapéra.

-De ugye most már jobban vagy?

-Igen köszönöm már sokkal jobban. – ám 8 órakor kocsi dudálásra lettek figyelmesek. H.P. boldogan szaladt oda a bejárathoz majd kiment és megnyitotta kocsi feljáró kapuját, amin méltóság teljesen gördült be a hatalmas fekete limuzin.

Mikor megállt a férfi kinyitotta a hátsó ajtót és kisegítette Annabella-t a kocsiból.

-Jó estét H.P.

-Jó estét Annabella örülök, hogy ideért. Már vártuk magát. – a férfi lopva végignézett a nőn kinek mély kivágású ruhája látni engedte a dekoltázsát, a mélyen oldalt felhasított szoknya résén kivillant a nő hosszú combja. H.P. érezte hogy beleremeg a látványba amit Annabella egy mosollyal nyugtáz.

Mikor meglátta a férfi házát megszólalt.

-Gyönyörű ház. Ahogy így elnézem, emlékeztet a Hannover-i palotámra.

-Igen én is emlékszem rá. – H.P. bekísérte a nőt a házba, aki elcsodálkozott a ház berendezésén.

-Bellissima. Gyönyörű ház, és ez a sok festmény és antikvitás. – de ekkor Annabella egy ismerős hangot hall meg:

-Signora Vinczenzo? – a nő a hang felé nézett és egyből felismerte Rick-et aki, odasietett a nőhöz és átölelte miközben megszólalt. – Asszonyom ön itt? De hát istenem, de rég is volt.

-Igen rég volt Rick de örülök, hogy újra látlak. Te is mennyit változtál, de a kisfiús bájod nem veszett el teljesen. – és ismét átölelte a férfit, aki elhúzódva tőle kezet csókolt majd odavezette Simon-hoz aki nagyra kerekedett szemekkel nézte az idegen nőt, aki teljesen lenyűgözte. – Signora Vincenzo hadd mutassam be Michael Simon-t. Simon ő itt egy kedves régi ismerősünk Signora Vincenzo. – Simon kezet fogott a nővel, aki megszólalt:

-Örülök hogy megismerhetem Signore Michael és kérem tegeződjünk, sosem szerettem a formalitásokat. Szólítsanak Annabella-nak.

-Én örülök Annabella, hogy megismerhettelek. Rick már mesélt rólad.

-Biztos csupa rosszat?

-Oh nem épp ellenkezőleg csupa jókat. – és elnevették magukat, de ekkor a háttérből egy női hangot hallanak meg:

-H.P. hát engem már be sem mutatsz? – H.P. odasietett Nichola-hoz és őt is bemutatta:

-Annabella ő itt a mennyasszonyom Nichola Janscho. – a két nő elmosolyodott majd Annabella megszólalt.

-Örülök hogy megismerhetlek Nichola.

-Én örülök a találkozásnak Annabella. – lassan besétáltak a társalgóba ahol elkezdtek beszélgetni. Annabella elmesélte mi volt vele, és hogy mit csinált az elmúlt 22 évben. A fiúk persze elmesélték a sikerüket, amit a Scooter-el értek el. A nő meg is jegyezte, hogy nagyon jók és hogy tetszik neki, amit csinálnak. Bár a zene neki új volt, de odavolt érte.

Órákon át beszélgettek és H.P. felajánlotta hogy a holnap ha szeretne belekóstolhat a zenei világba hisz épp az új kippjüket fogják leforgatni a „The Only one”-t.

Annabella örömmel egyezett bele mire Nichola szólalt meg:

-Tartsál velem majd én, elviszlek oda.

-Köszönöm Nichola a felkérést elfogadom. – akkor este még egy darabig beszélgettek majd lassan mindenki hazament és várták a másnapot ahol elkezdik forgatni az új kippjüket.

H.P. kikísérte Annabella-t a limuzinhoz és megszólalt:

-Remek volt ez a mai este.

-Szerintem is nagyon élveztem és Rick semmit nem változott. Simon pedig nagyon humoros és közvetlen férfi. Nichola pedig aranyos és segítőkész. – ecsetelte a nő miközben odaértek a kocsihoz.

-Örülök hogy tetszett az este és alig várom a holnapot hogy ismét találkozunk. Meglátod remek lesz. Szinte minden kippforgatás nagyon jól telik.

-Érdeklődve várom. – H.P. kinyitotta a nőnek az ajtót, aki beült és utoljára ezt mondta. – Jó éjt drága aranyifjúm örülök, hogy újra a közeledben lehetek.

-Én örülök Annabella. – és megcsókolta a nő kezét majd becsukta az ajtót.

A hatalmas kocsi lassan gurult ki az utcára majd beleveszett az estébe. H.P. mosolyogva ment vissza a házba ahol Nichola várt rá.

-Érdekes személyiség ez az Annabella. – kezdte a nő.

-Igen az, de nagyon közvetlen és jószívű. – ment oda hozzá a férfi.

-Jól mondod, és alig várom, hogy jobban megismerjem. – és átölelte barátját, aki mosolyogva kapta fel a nőt.

Eközben Annabella-nak a szíve szakadt meg, ott ült a kocsiban az utca végén és érzékeny hallásával mindent halott, ami halandó szeretője házában történt. Tudta sok volt az az idő, amit távol töltött tőle és lehet, már sosem fogja őt visszakapni és a tegnap este ott a partin csak egy fellángolás volt és lehet nem lesz folytatása. Bár Annabella nagyon vágyott rá és akarta is, de tudta Nichola nem fogja egykönnyen hagyni, hogy H.P. elhagyja.

Akkor este nyugtalanul tért meg szállodai szobájába és a holnapi napra gondolt, hogy mi fog történni.

Másnap reggel mikor felkelt tudta nem lesz egy könnyű átélnie a mai napot, de erősnek kell lennie.

Miután lezuhanyozott és felöltözött hallja, hogy megszólal a telefon, felvette és beleszólt:

-Igen tessék?

-Jó reggel asszonyom elnézést hogy zavarom, de egy bizonyos Nichola Janscho vár magára itt a portán.

-Igen már vártam őt. Köszönöm, hogy szólt 5 perc és lent vagyok. – letette a kagylót és felkapta a kistáskáját majd elhagyta a szobát.

Mikor kilépett a liftből egyből meglátta Nichola-t aki, igen csak kihívóan volt felöltözve. A fekete nadrág ráfeszült a lábaira, míg a felső szintén, a fekete kiskabát csak a derekáig ért. A magas sarkú cipőben épp hogy csak meg tudott állni.

Annabella elcsodálkozott majd elindult felé. A fekete farmer kényelmes viselet volt a sötétkék top felső és a hozzá illő pulcsi remekül illett a nadrághoz, ahogy a magas sarkú fekete csizma.

Hosszú fekete haja lófarokba volt összefogva a tarkólyán egy selyem szalaggal.

Ahogy egyre közelebb ért Nichola-hoz a nő mosolyogva nézett rá majd elé sietett, és mint egy régi barátnő, öleléssel és puszival fogadta:

-Annabella jó reggelt. – a nő érezte Nichola-n H.P. illatát amitől kellemes bizsergés futott végig a testén eszébe jutatva azt a kellemes órát amit a múlt éjjel töltöttek együtt.

-Neked is jó reggelt Nichola.

-Akkor készen állsz?

-Igen készen.

-Remek gyere, meglátod élvezni, fogod. – és kisiettek a szállodából és odamentek egy Mercedes típusú kocsihoz és beültek. Nichola beindította a kocsit, és ahogy kifordult az útra megszólalt. – Tegnap este nagyon jól éreztem magam.

-Én is és jó volt újra látni H.P.-t és Rick-et. Sokat változtak az elmúlt 20 évben. Érettebbek lettek.

-Tényleg mesélj nekem H.P.-ről mikor először találkoztál vele. – kezdte Nichola huncut hangon. – Milyen volt kamaszként?

-Mit meséljek olyan volt akár a többi kamasz. De tele volt élettel és ötletekkel, nagyon kreatív volt akkoriban.

-Egyszer a neten találtam képeket róla és elcsodálkoztam a kinézetén.

-Na igen az vad volt kicsit de illett hozzá. – Annabella mosolyogva elevenítette fel az akkori időket és arra gondolt milyen jó volt akkor.

15 perc múlva egy hatalmas ház előtt parkoltak le.