3.

A következő napok lassan teltek, a férfinek akadt némi dolga a bárokba így volt hogy egésznap elvolt. A lányok persze a gimiben mindenkinek elmondták hogy ki volt náluk vendégségbe. Egyesek persze nem hitték el de, mikor a lányok megmutatták a képeket, elcsodálkoztak, és azt mondták nekik mennyire mázlisták.

Rebeca és Juliette persze dagadt a büszkeségtől. Boldogok voltak és remélték nem ez volt az utolsó alkalom, hogy látták kedvencüket.

D.J. persze sokat gondolt H.P.-re és párszor beszéltek is telefonon, amin mindkettejüket felvillanyozta aztán pénteken mikor a lányok, már készülődtek a buliba a férfi puhatolózni kezdett náluk.

Délután 4 óra volt, Rebeca és Juliette mosolyogva készültek a buliba, a szobájukban teljes volt a káosz. Ruhák cipők pólók szanaszét.

D.J. kopogott majd mikor halotta hogy mehet benyitott és döbbenten megszólalt:

-Jézusom lányok mi ez a rendetlenség?

-Épp a megfelelő ruhát keressük ma estére. Figyi szerinted, jól állna ez a farmer ezzel a vörös felsővel. – lépett elé Juliette.

-Szerintem jól állna. De dobjad fel egy selyemsállal vagy egy kis kalappal.

-Köszi megpróbálom. - és úgy is tett. Rebeca persze szintén tanácsot kért a férfitól véleményt, aki őt is ellátta jó tanácsokkal.

Este 6 órakor a férfi leültette a lányokat a konyhába ahol finom amerikai palacsintát készített. Az illat belengte a lakást mire a Rebeca megszólalt:

-Hmm palacsinta imádom.

-D.J. a te palacsintád a legjobb.

-Köszönöm. Tudom, most készülődnétek de, nem szeretném, ha éhesen mennétek bulizni és kérlek vigyázzatok magatokra.

-Úgy lesz D.J. nyugi ne félts minket. Te megtanítottál nekünk mindent, hogy meg tudjuk védeni magunkat.

-Pontosan és mi nagyon szeretünk téged. – és két oldalról megpuszilták a férfit, aki mosolyogva adta vissza a puszit a lányoknak. – Te vagy a mi szuperhősünk.

-Emlékszel Rebeca mennyit játszottunk ilyet.

-Igen az nagyon jó volt. – és boldogan beszélgetni kezdtek a múltról.

A lányok fél 8-kor hagyták el a házat, D.J. kikísérte őket a ház elé ahol egy taxi várt rájuk. A lányok egy utolsó puszi után beültek majd a kocsi lassan elindult.

D.J. még figyelte, ahogy az autó elhagyja az utcát.

Épp indult volna be mikor megszólalt a mobil telefonja. Elővette a zsebéből és látta hogy H.P. hívja őt.

Felvette és beleszólt.

-Szia mondjad.

-Szia D.J. Otthon vagy lenne egy kérésem, vagyis ajánlatom a számodra.

-Igen itthon vagyok a lányaim most mentek el bulizni, jöhetsz nyugodtan.

-Ok 10 perc és ott vagyok. – és megszakadt a vonal.

D.J. besietett a házba és felkészülten várta H.P.-t aki padlógázzal hajtott végig a városon. Izgatott volt hogy újra láthatja ezt a különös férfit, aki felkeltette az érdeklődését. Akarta és vágyott rá bár tudta hogy D.J. férfi ahogy ő is de amióta vámpír lett másként néz az emberekre. Mindegy volt neki hogy nő vagy férfi egyre ment mindkettő. Szerette őket és az ágyukban is megfordult már és élvezte. Bár az első szexuális aktusa egy férfival igen csak érdekesre sikeredett de élvezte és rájött meg tudná ezt szokni. Az illető persze sosem beszélt róla hisz H.P. tett arról hogy ne emlékezzen rá.

Mikor lefékezett a ház előtt telepatikusan D.J. fejébe nézett, aki épp arra gondolt, hogy minden rendben fog menni.

H.P. sietve kiszállt és csengetett mire a kapu zár kattant egyet. Besietett a kapun és látta hogy D.J. a nyitott ajtóban áll és őt nézi. H.P. ledöbben ahogy pillantása a férfire esett akin szürke melegítő nadrág volt fehér sport cipő és fekete ujjatlan póló ami ráfeszült izmos felsőtestére.

Nyelt egyet és odasietett hozzá mire D.J. kézfogással üdvözölte.

-H.P. szia. Hamar ideértél.

-Tudom mert van egy ajánlatom a számodra. – kezdte H.P.é s belépett a férfi mellett a házba.

-Gyere ülj le. Megkínálhatlak valamivel?

-Nem köszi majd később, nos… - kezdte H.P. és leült a kanapéra. Megvárta, míg D.J. is leül és elkezdte. – Az új kippünkről van szó. Igaz még csak tervben van de, én téged is szeretnélek a klipben látni, mint a csapat barátja. – D.J. elcsodálkozott majd kezeit maga előtt tartva megszólalt:

-Áhh H.P. bocsi de én nem vagyok egy remek alkat a kamerák elé.

-De most miért nem? A kinézeted a stílusod passzol hozzánk. Már csak egy szereplő hiányzik.

-Ez nagyon kedves tőled de én nem hiszem, hogy jól mutatnék mellettetek. – kezdte a hárítást D.J. és felállt de H.P. nem hagyta annyiban ő is felállt, és támadni kezdte a férfit:

-Kérlek D.J. csak annyit lesz a dolgot, hogy a jelentben beszélgetsz a többiekkel ők is statiszták, mint te. – D.J. figyelte H.P.-t aki megfogta a vállát és folytatta. – Kérlek gondold át nagyon nagy buli lesz.

-Rendben átgondolom de, ne legyél mérges, ha nemet mondok.

-Ígérem. – tette H.P. a kezét a mellkasára.

-A lányaim őrjöngeni fognak, ha ezt megtudják.

-Nekik is lesz szerepük nyugi. A közönség soraiban ugyan is egy koncert felvételből fog állni meg pár beállított helyzetben. De ha jól tudnak táncolni azt is, lehet.

-Jó ezt majd beszéld meg velük. De mikor indul a forgatás?

-Úgy néz ki, hogy jövő februárban szóval addig van időd, gondolkodik és a lányaidnak is lesz idejük végig gondolni.

-Szerintem ők gondolkodás nélkül igent fognak mondani. – mondta D.J.

-Ezt örömmel hallom. – mondta H.P. és eltávolodott D.J.-től aki folytatta:

-De miért rám gondoltál?

-Mert érdekes személyiség vagy. Meg a múltad miatt, amiket múltkor meséltél a bevetések az izgalom meg a többi dolog felvillanyozott. Hihetetlen lehetett mind az, amin keresztül mentél a tengerészetnél.

-Egy kívül álló számára úgy tűnik de, éles bevetésnél a valóságban sokkal veszélyesebb, mint gondolnád. Bármikor a hátsód alá ereszthetnek egy rakétát. Nem egyszer volt hogy vész katapultálnom kellett. Majd megvárni, míg értem jön a felmentő sereg.

-Ez hihetetlen. – állt elé H.P. – Sok veszéllyel néztél szembe és csodállak, hogy túlélted.

-Hmm a lányaim ma azt mondták nekem mielőtt elmentek bulizni én, vagyok az ő szuperhősük.

-Édesek. – szólt H.P. és barátja szemeibe nézett. D.J. hiába próbálta elkerülni H.P. pillantását nem sikerült neki. Elveszett a férfi égkék szemeiben, és észre se vette hogy H.P. egyik karja a derekára fonódik, míg a másik a hátán talál helyet magának.

D.J. érezte hogy a szíve örülten elkezd verni a mellkasában miközben az izgalom egyre jobban nőtt benne. Figyelte H.P. arcát aki elmosolyodott és megszólalt:

-Miért izgulsz?

-Én nem izgulok teljesen…

-Érzem hogy izgulsz, a szíved majd kiesik a helyéről. – súgta a férfi nyakába miközben mély levegőt vett.

-Mit akarsz tőlem? – H.P. óvatosan végighúzta ajkait D.J. nyakán majd megszólalt:

-Tudod te, azt jól csak nem akarod magadnak bevallani. A fejedben minden ott van. Csak nem akarod elfogadni. – H.P. magához húzta a meglepődött halandót, aki nyelt egyet majd óvatosan elkezdte eltaszítani magától barátját, miközben ezt mondta:

-Ne tedd, kérlek.

-Ne félj D.J. nem fog fájni. De már az első találkozásunk óta meg akarom tenni. És most hogy csak mi ketten vagyunk… - szólt és belecsókolt D.J. torkába aki felsóhajtott és bárhogy is próbált ellenkezni nem tudta magától ellökni H.P. – t  aki rendületlenül közelített az ajkai felé. Végül a halandó megadta magát a vámpírnak és heves szenvedéllyel megnyílt neki, ajkai megtalálták H.P. ajkait és mélyen megcsókolták egymást.

Karjaikkal szorosan tartották egymás testét miközben vágyaik a felszínre törtek. H.P. nem szalasztott el egy lehetőséget sem. Bátran és izgatottan kapta fel D.J. – t aki döbbenten nézett rá majd megkérdezte:

-Mi vagy te?

-Hamarosan megtudod. – és odavitte az ágyhoz, ahol lassan lefektette majd fölé kerülve, megsimogatta az arcát és folytatta. – Miért érzem úgy, hogy már láttalak valahol. Annyira ismerős vagy nekem.

-Én nem is tudom talán…. – de D.J. nem tudta folytatni, mert H.P. csókja beléfojtotta a szót miközben egyik szabad kezével óvatosan széttárta a lábait majd egy gyors mozdulattal közéjük feküdt.

D.J. érezte hogy ettől teljesen begerjed. Férfiassága mereven válaszolt az őt ért ingerekre, amit H.P. is megérzett és megszólalt:

-Akkor jó volt a sejtésem.

-Mivel kapcsolatban?

-Hogy más, vagy mint a többiek. Érzéki vagy és szép.

-Várjunk csak akkor te….

-Nem. Nem vagyok meleg. Biszexuálisnak mondom magam. De a média és a rajongók hadd tudják csak, azt hogy hetero vagyok. A világnak semmi köze hozzá hogy élek a kamerákon kívül. Sosem szerettem megmutatni az életemet.

-Tehát amit az újságokban és a cikkekben írnak…

-Kitaláció. Az én kis kitalált világom. Érzem és látom, hogy jól felépítettem és örülök neki, hogy a média meg a többiek elfogadják ezt. De belőled nem néztem volna ki, hogy meleg vagy.

-Pedig az vagyok és mondjak valamit.

-Ki vele.

-Szerintem is jól nézel ki. – és D.J. itt már nem fogta vissza magát. Egy ügyes fogással maga alá gyűrte H.P.-t aki felnevetett és hagyta hogy újdonsült barátja lassan levegye róla a pulcsit majd a pólót.

Majd ő is megszabadult a felsőtől és ráfeküdve H.P. - re szenvedélyesen megcsókolta miközben egyik kezét végighúzta a testén majd lassan a büszkeségére, csúsztatta, és gyengéden masszírozni kezdte.

A vámpír belesóhajtott szenvedélyes csókjukba majd eltolva magától a halandót megszólalt:

-Hihetetlen vagy.

-De te is. – súgta D.J. miközben ügyes ujjmozdulatokkal kioldotta partnere övcsatját majd kigombolva a nadrágot egy hirtelen mozdulattal benyúlt oda és megérintette társa merev férfiasságát.

H.P. felmorgott és elmosolyodott, tudta itt már nincs visszaút de, nem is akart visszafordulni vágyott a férfire, aki megmozgatta a fantáziáját.

De ekkor valaki erőteljesen verni kezdi a bejárati ajtót. D.J. és H.P. hirtelen húzódtak el egymástól majd a férfi felkelt és megszólalt.

-Maradj itt megnézem ki az. – H.P. bólintott és figyelte D.J.-t aki felkapta a pólóját és sietve felhúzta.

H.P. is sietve felöltözött és rendbe szedte magát, odaállt az ajtó mellé és halotta a beszélgetést:

-Jackson admirális, McKenzie őrnagy.

-Elliot őrnagy jó hogy itt van beszédem, van magával. – halott egy erőteljes férfihangot.

-Rendben uram de épp vendégem van és én.

-Ez az ügy nem tűr halasztást Amerikának szüksége, van magára. – H.P. kihúzta magát és előlépett és elcsodálkozott. A két vendégen katonai egyenruha volt amerikai jelzéssel. A férfi már túl lehetett az 50-en de a nő fiatal volt olyan 35-nek saccolta. – Ez az ember a vendége? – kérdezte az admirális és odament H.P.-hez.

-Hello. – köszönt a szőke férfi mire az admirális megszólalt:

-Kérem távozzon Elliot őrnagynak dolga van.

-Uram kérem ezt hadd, intézzem el én. – D.J. odalépett H.P.-hez és kikísérte a bejárati ajtón miközben ezt mondta. – Sajnálom de, nem tudtam, hogy csak úgy beállítanak.

-Semmi baj D.J. Most már tudom milyen is maga és tetszik, amit megtudtam. Remélem, nemsokára folytathatjuk azt, amit elkezdtünk.

-Én is remélem H.P.- és egy forró baráti öleléssel búcsúztak el egymástól. H.P. beült a piros Jaguárjába és sietve távozott a háztól.

D.J. visszament a házba ahol az admirális és az őrnagy már vártak rá:

-Akkor uram miben lehetek a szolgálatára. – és az admirális elmesélte a dolgokat és hogy miért jöttek ide, amit D.J. igen csak döbbenten fogadott.

Eközben H.P. felajzottan és izgatott állapotban vezetett át a városon egyenesen a Vörös Lámpás negyedbe. Mielőtt bement volna felvette a kocsiban tárolt álruháját és elrejtette a kocsiját hogy senki ne ismerje fel.

Pár perc múlva már fekete parókában, álszemüvegben körszakállal az arcán sétált az utcán. Figyelte az embereket, ahogy szerelemre áhítozva vesznek meg maguknak gyönyörű, ám nagyon romlott nőket, akik bájaikat megmutatva kínálják magukat az embereknek.

Mindegyikük gyönyörű volt ám H.P. most másra vágyott, a D.J. és közte történt dolgok felszínre hozták benne a testi szerelem utáni vágyat és tudta csak egy helyre, mehet, ahol azt kapja amire most a legjobban vágyik.

De ahogy befordult az egyik kis mellékutcába hirtelen valaki elkapja hátulról, érezte, ahogy a vastag lánc a nyaka köré tekeredik majd egy bűzös lehelet csapja meg az orrát:

-Ide a pénzeddel haver.

-Eressz el. – és hátra rúgott majd megfordulva elkapta támadója nyakát, és a falnak lökte. Morogva nézett a borostás férfi szemeibe, aki mentegetőzni próbált.

-Hé nyugi haver nézd én csak…

-Te csak…haver… - és beleharapott a torkába. Morogva és erőteljesen szívta ki a vért áldozatából majd eltörte a nyakát. A test élettelenül terült el a lábai előtt.

Megtörölte a száját majd elrejtette a hullát.  – Balfék. Engem akartál kirabolni? Na hagyjál már. – morogta maga elé, majd folytatta útját az egyik vasajtóhoz, amin csak egy Private tábla állt.

Erőteljesen kopogott rajta 3-at mire az ajtón lévő kis ablak lenyílt:

-Jelszó.

-Vérfarkasok éjszakája. – mondta H.P. elváltoztatott hangon. – a kis ablak becsukódott majd a teljes ajtó kinyílt. H.P. belépett mire az ajtón álló megszólalt:

-Ma este nem számítottunk magára Herr Smidth.

-Pedig Jack most mindennél jobban szükségem van rá.

-Szólok a főnöknek. Addig helyezze kényelembe magát. – H.P. körbenézett és a hely kívülről hiába mutatatta egy lepukkant épület látványát. Belül maga volt a paradicsom sokak számára. Olyanoknak, akiknek kifinomultak a kívánságai. Akik nem csak arra mennek, hogy egy kellemes órát eltöltsenek egy idegennel. Itt meg is hallgatták az illetőt, aki testi – lelki bajait is kitárhatta.

H.P. levetette a kabátját mire egy ismerős illat csapja meg az orrát. Felnézett és meglátta David-et aki, ahogy ránézett tudta mi történt. Odasietett és megszólalt:

-Wolf egek mi a baj?

-Hol van Leon szükségem, van rá. – bukott ki H.P.-ből akit itt Wolf Smidth néven ismertek.

-Máris szólok neki. Te jó ég elég rossz bőrben vagy drága barátom gyere, igyál egyet.

-Nem köszi nem kívánom most. David te voltál már igazán szerelmes? De annyira hogy bármit képes lettél volna megtenni érte?

-Igen voltam nem is egyszer de…

-Te ismersz engem, tudod milyen vagyok de ami ma este történt velem.

-De mi történt Wolf? – de ekkor egy fiatal 25 év körüli fiú lépett H.P. mellé és megszólalt.

-Uram.

-Leon végre. – és „Wolf” minden előjel nélkül felkapta a fiút és megcsókolta szenvedélyesen és hosszan. – Kérlek, tegyél boldoggá engem ma este. Szükségem van rá.

-Hát persze Wolf megteszem, gyere velem. – és megfogta a kezét.

H.P. „Wolf” mosolyogva követte a fiatal fiút, aki felvezette őt az emeletre majd ott is be az egyik szobába. Ahol H.P. felkapta a fiút és megcsókolta. Szenvedélyesen és hosszan. Tudta most erre van szüksége.