7.

Reggel már 7 órakor fent volt és épp a reggeli futását végezte mikor hallja, hogy Rebeca felkelt a szobában.

Halotta, ahogy a lány nyújtózik, egyet majd felöltözik. Kikapcsolta a gépet és egy törülközőt a nyakára tekerve kilépett a szobából és lement az alsó szintre.

Mikor leért Rebeca épp akkor lépett ki a szobából, tekintetük találkozott mire a lány megszólalt.

-Jó reggelt H.P.

-Neked is Rebeca. Jól aludtál?

-Igen nagyon jól köszönöm.

-Ennek örülök. Ha szeretnél reggelizni, szólj és készítek valamit.

-Nem kell, köszi de ha van, egy kis gyümölcsöd azt szívesen elfogadom.

-Igen van, gyere. – és bementek a konyhába. H.P. kivett a hűtőből egy nagy tálat, amin volt narancs, alma, és egy szép nagy fürt fehér szőlő.

Reb körbenézett a konyhában és elcsodálkozott, hatalmas volt és modern. Leült a konyhapulthoz és megszólalt:

-Fantasztikusan néz ki a házad.

-Örülök hogy tetszik. Eddig a barátaimon kívül nem sok ember fordult itt meg.

-Véded a magánéletedet.

-Igen úgy is lehet mondani. – Reb élvezettel látott neki a finom szőlőnek miközben folytatta:

-Mi történt tegnap este, mert nem nagyon emlékszem rá. Azt tudom, hogy a szobában beszélgettünk, meg hogy mondtad, hogy megtámadtak…

-Igen ez volt, de nyugodj meg most már minden rendben van, hamarosan hazaviszlek, mert a mostoha apád már vár.

-Értem kár hogy hazaviszel, pedig szívesen itt maradnák.

-Gondolom de nem lehet ma sok dolgom lesz neked pedig a családodnál a helyed. – mondta H.P. komoly hangon. Reb lenyel egy szem szőlőt és folytatta:

-Miért vagy ilyen hideg és távolságtartó? – H.P. döbbenten nézett a lányra majd megszólalt.

-Nem vagyok az én így szoktam viselkedni.

-Furcsa pedig mindig mikor látlak olyan mosolygós vagy, kedves és közvetlen.

-Az a másik arcom, amit a média felé mutatok. Én ilyen vagyok valójában. Komoly és visszafogott.

-Azt vettem észre.

-De ugye ez nem riaszt el tőlem? – Reb furcsán nézett a férfire majd megszólalt.

-Nem, nem dehogy is csak furcsa. Mert azt hittem, hogy a magánéletben is egy olyan ember, vagy mint a médiában.

-Nem ez tévhit nekem van egy világom, amit a média felé mutatok és egy, amit megtartok magamnak. Én szeretek egy remek könyv és egy csésze tea társaságában a kandalló mellett ülni és olvasni.

-Huh ez érdekes. De tetszik. – mondta a lány és lassan azt vette észre, hogy teljesen elpusztította a szőlőt és a narancsot.

Eközben D.J. házában is megkezdődött az élet.

Reggel 8 óra.

Juliette mikor felkelt és maga mellé nézett látta, hogy Reb még nincs az ágyában. Aggódva felkelt és lesietett a lépcsőn. Be egyenesen a konyhába ahol nevelőapja éppen kávét főzött.
-Jó Reggelt! – köszönt kedvesen majd megnézte D.J. – t akin lehetett látni hogy nagyon nyúzott. A szemei alatt húzódó sötét karikák nehéz éjszakáról árulkodtak.

-Mi történt? 
-Nem tudtam aludni.
-Miért, mi történt és hol van Rebecca? – kérdezte a lány és benyúlt a hűtőbe.

-H.P.-nél van aki hamarosan hazahozza. – a lány kezéből kiesett a tányér, ami hangosan tört össze a konyha kövén. Juliette lenézett majd megszólalt.

-De mit keres nála?

-Az éjjel megtámadták és H.P. talált rá. Hazavitte magához és felhívott engem az éjszaka, hogy elmondja mi történt. Odamentem és láttam, hogy Reb jól van. Ezért hazajöttem.

-Úristen. – mondta Juliett miközben a seprűvel felseperte a tányér maradványait. – De mi történt? Hogy támadták meg?

-Én sem tudok többet, de remélem ha Reb hazajön, mindent elmond.

-Reméljük. Annyira féltem őt.

-Ahogy én is Juliette. De ne aggódj H.P. biztosított róla hogy minden rendben lesz.

-Menjünk el érte.

-Nem itt megvárjuk, szerintem hamarosan hazajön. Nem kell aggódni, megbízok H.P.-ben.

-Rendben de ha hazajön el kell vele beszélgetnem. – D.J. odament a lányához és maga felé fordította majd megszólalt.

-Ígérd meg nekem, hogy mindig őszinték lesztek hozzám. Ha Reb bármit elmond, leülünk és megbeszéljük rendben.

-Úgy lesz D.J. ne aggódj. Eddig is őszinték voltunk hozzád ezek után is azok leszünk.

-Rendben kicsim ezt akartam hallani. – de ekkor egy kocsi dudájára lettek figyelmesek. Kinéztek az ablakon és meglátták H.P.-t és Rebeca-t ahogy kiszállnak a tűzpiros Jaguárból.

Juliette kiszaladt az előtérbe és magára kapta a cipőjét és a vastag kabátját és kirohant az ajtón egyenesen Rebeca-hoz akivel átölelték egymást.

-Végre Reb. D.J. elmesélte mi történt sajnállak.

-Juliette végre itthon. Annyira rossz volt és Paul egy…

-Jól van, gyere, be készítek egy teát és megbeszéljük rendben. – és a két lány H.P.-re nézett aki megszólalt.

-Most már együtt vagytok és ez a lényeg.

-Igen ez. – és egy mosoly után bementek a házba. Az ajtóban D.J. állt és egy takarót terített Reb-re aki bement a házba Juliette -el.

H.P. sóhajtott és már épp be akart ülni a kocsiba mikor meghallja D.J. hangját:

-Maradj még. – ránézett a férfire, aki dacolva a hideggel melegítőben és pólóban lépett ki az ajtón. H.P. eltávolodott a kocsitól és odament hozzá.

D.J. óvatosan megfogta H.P. kezét és bevezette a házba azon belül is az egyik lenti szobába, amiben volt egy nagy kandalló, ami be volt gyújtva.

Leültek a kanapéra mikor H.P. megszólalt:

-Valamit el kell mondanom de, kérlek, a lányodnak ne mond vissza és ne is szidjad le mert…

-Mi történt H.P. ?

-Az este miután te elmentél a lányod megpróbált elcsábítani. – kezdte és felállt.

-Hogy mi csoda? – állt fel döbbenten D.J.

-Igen de nem engedtem neki visszautasítottam mire ő mérges lett. De nem akartam semmit hisz végül is a te lányod és te vagy nekem a legjobb barátom, sőt több, vagy mint egy barát.

-Igen ez igaz, de hogy Reb… - kezdett fel-alá járkálni D.J. – Azt hittem több esze van ennél, de ezt nem néztem volna ki belőle. De végül is ő a rajongód így érthető hogy bepróbálkozott. Ott volt neki az alkalom.

-Igen ott volt és ő élt is vele csak én nem. Mert rájöttem nem tudnám elviselni ha, elveszítenélek D.J. – H.P. szomorúan mondta ki a szavakat mire barátja odalépett hozzá és átölelte.

Eközben a lányok a konyhában ültek egy nagy bögre forró mézes citromos tea mellett és beszélgettek.

-Érted Juliette még hozzám sem ért. Pedig ott voltam neki félig meztelenül, de ő nem is ért hozzám azt mondta, hogy ő nem egy liliomtipró meg hogy én túl fiatal vagyok. Basszus itt vagyok 18 évesen, felnőtt vagyok és…

-Szóval hideg volt és…

-Igen hideg, mint a jégcsap. Mint ha nem is érezne semmit.

-Ez durva, de miért ilyen? – kérdezte Juliette és beleivott a teába.

-Ő ilyen valójában. Hűvös és visszafogott. Amit a médiában mutat, ahogy viselkedik egy másik arca. Én láttam az igazi arcát és teljesen más. Visszafogott és hideg. – ecsetelte Reb mikor meghallják, hogy H.P. és D.J. a konyha felé közelednek. Egyszerre néztek az ajtó felé ahol feltűnt a két férfi:

-Még egyszer nagyon hálás vagyok neked H.P. Köszönöm hogy megmentetted a lányomat.

-Csak azt tettem, amit kellett D.J.

-Köszönöm és ha a jövőben bármiben segíthetek csak szólj.

-Úgy lesz. – H.P. a lányokra nézett majd odament hozzájuk.

-Örülök hogy épségben vagy Reb, Juliette légy büszke a barátnődre nagyon bátor lány.

-Már most az vagyok. – szólt Juliette.

-Akkor jó. – és egy puszit adott a lányoknak majd elindult az ajtó felé D.J. kikísérte és elköszönt tőle.

H.P. nehéz szívvel hagyta ott barátját és lányait akik megszínesítették magánéletét.

Mikor H.P. elment D.J. kiment a lányokhoz beszélni.
-Rebecca megegyeztünk valamiben. – kezdte idegesen D.J.
-Ne haragudj, csak szellőztetni akartam a fejemet mielőtt haza jövök. – mondta Reb bűnbánó hangon.
-Megölöm azt a gyereket. Mit képzel magáról? – dobbantott D.J. mire Reb odament hozzá és eléállt.
-D.J. kérlek ne! - szólt Rebecca félig sírva. A férfi átölelte. – Nem érdemes egy ilyen balfék miatt idegeskedned. Jól vagyok és ez a lényeg nem?
-Akarsz beszélni? - a lány megrázta a fejét.
-Csak zuhanyozni akarok. - mondta és felment az emeletre, majd be a fürdőbe.
-Mit akarsz most tenni?
-Megölni a gyereket. Nem játszhat veletek senki. A lányaim vagytok, még ha nem is vér szerint, de imádlak titeket. – kezdte D.J. majd Juliette-re nézett és folytatta. – Hol van Reb telefonja?

-Mindjárt hozom, de mit akarsz?

-Majd meglátod. – D.J. figyelte a fürdőt majd mikor látta, hogy Reb még nincs kész kiment a ház elé ahol felhívta Paul-t, aki álmosan szólt bele a telefonba:

-Igen mondjad.

-Paul itt D.J. beszél.

-Jó reggelt Herr Elliot.

-Csak szeretném tudni, hogy, találkozhatnánk e nálad. Szeretnék megkérdezni valamit. – mondta D.J. kedves hangon bár alig bírta ki, hogy ne emelje meg azt.

-Igen egy 20 perc múlva nálam úgy is én is szerettem volna beszélni önnel. Liefen str. 23.

-Ott leszek. Viszlát. – tette le a telefont D.J.

Épp időben ugyan is Reb feltűnt mellettük.

-Kivel beszéltél?

-Senkivel. – a lány sóhajtott majd folytatta:

-Azt hiszem, lefekszek kicsit nem sokat aludtam a múlt éjjel.

-Jól van, kicsim aludj nyugodtan nekem most úgy is el kell mennem de, sietek.

-Ok D.J. vigyázz magadra. – Reb átölelte a férfit majd Juliette társaságában felmentek a szobájukba.

D.J. sietve öltözött fel majd elhagyta a lakást és beült a kocsijába.

Egyből ment a sráchoz, aki addigra már túl volt egy zuhanyon és egy kávén. Mit sem sejtve várta D.J.-t aki hamarosan feltűnt a kocsijával. Visszafogottan ment be a lépcsőházba majd fel az elsőre ahol már Paul várta:

-Áhh Herr Elliot. – kezdte, de D.J. szó nélkül bevert neki egyet mire a fiú hátra esett. – Mi a… - kezdte a srác, de D.J. felkapta a pólójánál fogva és megszólalt:

-Hogy merted bántani a lányomat. Elmesélte mi történt tegnap este. Megbíztam benned Paul, de úgy látszik kár volt.

-Herr Elliot nézze én…

-Ide figyelj te utolsó szemét, ha még egyszer meglátlak, a lányom közelében esküszöm, megöllek, és nem viccelek. Megértetted?

-Igen Herr Elliot. – D.J. utoljára még bevert egyet a srácnak, aki eszméletlenül terült el a szoba padlóján.

D.J. dühösen hagyta el a lakást majd beült a kocsijába. Épp elindult volna mikor megszólalt a mobilja, elővette és látta, hogy Reb az. Felvette és beleszólt:

-Mondjad kicsim.

-Mit tettél vele?

-Semmit csak elbeszélgettem vele.

-Nem hiszek neked D.J.

-Reb kérlek, kicsim higgy nekem.

-Nem. – és megszakadt a vonal. D.J. tudta ha hazamegy számíthat a lánya haragjára de tudta a srác megérdemelte amit kapott.

Mikor belépett a házba Reb és Juliette hangjától volt hangos a ház:

-Miért mondod, ezt lehet egy tetű de…

-Mi de Reb. Az az alak egy szemétláda, a szemed láttára tette meg és te még véded?!

-Nem érdekel, mit mondasz.

-Remélem D.J. jól helyben hagyta, hogy többet a közelünkbe sem jön.

-Fejezd be! – kiáltotta Reb és becsapta az ajtót.

-Hiába bújsz, el a lelked mélyén tudod, hogy nekem van igazam! – Juliette idegesen ment le a lépcsőn ahol D.J.-be botlott:

-Csak nem veszekedtetek?

-De. Reb mikor megtudta hova mentél kétségbeesett és nekem esett, hogy Paul nem érdemli meg a többi szöveg. Én nem értettem vele egyet és ez lett belőle.

-Sajnálom de ez kellett.

-Ugye jól megadtad neki? – kérdezte Juliette gonosz hangon:

-Mondjuk úgy hogy lett egy kettő lila folt az arcán de semmi több. Inkább szóval bántottam.

-Kár pedig megérdemelte volna.

-De mi történt? Reb elmondta neked?

-Igen állítólag mikor odaértek a klubba Paul egy olcsó ürüggyel lerázta őt. Mikor nem mutatott hajlandóságot hogy visszajöjjön Reb utána ment és az emeleten meglátta egy másik csajjal. Lehordta a sárga földig ám a srác váltig állította, hogy csak egy ismerőse. Ja persze akkor ő minden ismerősével smárol, meg átöleli.

-Az a lényeg hogy megkapta a magáét és most már nem fogjuk többet látni.

D.J. persze tudta, hogy nem így kellett volna elintéznie, de tudta ez volt a legjobb megoldás. Reb és Juliette aznap nem nagyon beszélgettek egymással. A ház különböző részében foglalták el magukat. Este azonban látogatójuk érkezett H.P. személyében aki két doboz bonbon-al állított be meg 2 szál vörös rózsával.

D.J. és a lányok épp vacsoráztak mikor hallják, hogy valaki kapuzik.

-Megnézem ki az. – állt fel D.J. de a két lány nem szóltak semmit.

D.J. sóhajtozva ment az ajktóhoz és kinyitotta. Meglepődött mikor meglátta H.P.-t.

-Szia.

-Hello D.J. Nem zavarok?

-Nem dehogy is. Gyere be épp időben jöttél, hogy csatlakozz hozzánk. – H.P. belépett és körbenézett majd megszólalt.

-Mi ez a fagyos hangulat?

-Ja igen a lányaim haragban vannak egymással. Már reggel óta. Meglátogattam azt a Paul gyereket és ez nem tetszett Reb-nek aki összeveszett Juliette – l és velem sem hajlandó szóba állni. – ecsetelte D.J.

-Sajnálom hadd beszéljek vele hátha velem szóba ál. – mondta H.P. és elindult a konyha felé. Mikor belépett a két lány elmosolyodott. H.P. nekidőlt az ajtófélfának és folytatta. – Hello lányok.

-H.P. szia hát te? – kérdezte Juliette.

-Csak jöttem meglátogatni titeket. Hallom fasírtban vagytok egymással. – kezdte és belépett miközben odament a lányokhoz és átadta a virágot és a csokikat. Reb és Juliette mosolyogva fogadta el az ajándékot.

H.P. leült közéjük és folytatta. – Figyeljetek ide. Lehet, most haragszotok egymásra, de ezt nem szabad. Gondoljatok a mostoha apátokra, akinek ez rosszul esik, hogy így látja a két legfontosabb embert az életében. Reb ő csak érted tette, amit tett és ezért nem haragudhatsz rá. Megvédett téged és ezért hálásnak kéne lenned.

-Ez ok meg minden de…nem tudom.

-Figyelj rám Reb. Fogadd el a helyzetet, lehet, találsz Paul-nál jobb srácot, aki pont hozzád illik. Fiatal vagy és szép, én férfi vagyok, én látom rajtad hogy még annyi minden áll előtted ahogy Juliette előtt is. A fiataloké a jövő, én már öreg róka vagyok hozzátok képest nekem már mindenem megvan, de ti még megváltoztathatjátok a jövőt. Nem haragudjatok egymásra, hanem tartsatok össze és valósítsátok meg az álmaitokat. – H.P. hangja kedves volt és közvetlen és egyből megpuhította a lányokat.

Először Juliette állt fel és lépett oda Reb-hez miközben a kezét nyújtotta felé. Reb szintén felállt és elfogadta barátnője kezét majd átölelték egymást mire Reb megszólalt.

-Végül is lehet, igazatok van. Megérdemelte, amit kapott. De ugye sosem fog többet megkeresni? – kérdezte a lány.

-Ettől sose félj kicsim. Lerendeztem. – szólt D.J. és átölelte lányait, akik boldogan bújtak hozzá.

H.P. mosolyogva bólintott és felállt.

-Akkor amint látom szent béke.

-Kösz H.P. az adósod vagyok ismét. – kezdte D.J.

-Semmiség barátom tudod, szívesen segítek, ha tudok.

-Tudom. – akkor este H.P. sokáig ott maradt és beszélgetett a lányokkal és persze D.J.-vel.