10.Rész: Az iskolában

Eközben H.P. már a gimnáziumban volt ahol már nagyban mentek az órák. Az egyik tanuló készségesen mutatta meg neki Chasey osztályának a termét ahol épp az osztályfőnök tartott órát.

H.P. bekopogott mire a kinyílt az ajtó és egy vele egykorú nő nézett rá és megkérdezte.

-Segíthetek?

-Igen elnézést hogy megzavarom az órát de Chasey miatt jöttem.

-Ah igen Chasey még csodálkoztam is hogy miért nem jött be ma. De ön kicsoda, ha szabad tudnom.

-Hans-Peter Geerdes vagyok, Chasey mostoha apja. – a nő arcára kiült a csodálkozás. Majd az osztály felé fordult.

-Ok gyerekek nekem most el kell rohannom kicsit, de addig legyetek csöndben és olvassátok el a könyvben az 50-ik és 51-ik oldalt. Itt leszek a terem előtt szóval nem hangoskodni. – a nő felkapta az osztálynaplót és kilépett a teremből.

A tanulók egymást közt halkan beszélgetni kezdtek csak Jenny ült csendben a helyén és azon gondolkodott mi történhetett a legjobb barátnőjével.

-Köszönöm hogy befáradt Herr Geerdes. Büszke lehet Chasey-re nagyon jó tanuló és szorgalmas csak jó jegyei vannak.

-Ennek örülök. Azért jöttem, hogy odaadjam az elérhetőségemet, ha netán gond lenne és megadom kettő közeli ismerősömnek a számát, ha engem nem tudnának elérni. Ők is segítenek, ha gond lenne.

-Rendben. – szólt a nő és átvette H.P.-től a papírt, amin telefonszámok és egy cím volt. –Akkor még a mai napon beírom az adatokat. Szóval most önnél lakik?

-Igen nálam. És szeretném Chasey mai napját igazolni, ha lehet. Sajnos nincs valami jól és ezért ma otthon tartottam.

-Rendben akkor majd kérem, írjon egy szülői értesítőt Chasey ellenőrzőjébe és akkor le tudom igazolni a mai napját és szeretnék majd egyszer elmenni, hogy lássam, milyen körülmények közt lakik. Elnézést, de ez előírás.

-Semmi baj, csak nyugodtan. De majd csak az ismerőseim lesznek, otthon nekem ma sajnos el kell utaznom. Ha szeretne ma is jöhet.

-Rendben köszönöm szépen olyan 4 óra felé tudok ott lenni.

-Megfelelő. – mondta H.P. és elmosolyodott. –Akkor azt hiszem mindent megbeszéltünk.

-Igen azt hiszem és örülök, hogy megismertem Herr Geerdes.

-Én örülök asszonyom. További szép napot önnek.

-Önnek is. – és figyelte, ahogy a férfi sarkon fordul és elhagyja a folyosót.

A nő visszament az osztályba ahol már épp folytatta volna az órát mikor Jenny felemelte a kezét. – Igen Jenny.

-Ki volt ez az ember?

-Ja ő csak Chasey mostoha apja volt. Leigazolta Chasey mai napját úgy, hogy ma nem jön. – Jenny tudta, hogy mindenképp meg kell keresnie barátnőjét hogy mi történt.

Eközben Chasey már túl volt egy reggeli zuhanyzáson és miután felöltözött Rick-el és Simon-al ütötte el az időt, akik a zongora alapjait próbálták meg neki megtanítani.

Épp egy gyakorlat közepén voltak mikor egy kocsi dudájára lettek figyelmesek. Chasey az ablakhoz rohant és meglátta, ahogy H.P. egy Jaguár típusú kocsiból száll ki.

Ha volt is reggel rossz kedve már rég elillant és úgy érezte most már csak jobb lehet.

Izgatottan futott ki az előtérbe majd mikor meglátta a férfit odarohant hozzá és átölelte. H.P. csodálkozva fogta át a lányt majd megkérdezte.

-Mi a baj?

-Semmi csak örülök, hogy itt vagy. Vámpír mester. – mondta ki a lány mire H.P. a fiúkra nézett. – Ebből arra következtetek, hogy mindent elmondtak neked.

-Igen mindent bár van még sok kérdésem, de azokat neked szeretném feltenni. Mégis is csak te vagy a vezér.

-Nos rendben úgy is van még időm a gép indulásáig így szívesen válaszolok neked. De előbb engedd, hogy rendben szedjem magam. Egyébként az osztályfőnököddel minden rendben volt. És a mai napodat majd igazolom, de ahhoz kell majd a tájékoztató füzeted.

-Rendben lehozom, mert a táskámban van.

-Ok majd hozd, a könyvtár szobába ott leszünk.

-Rendben. – a lány felsietett, míg H.P. beviharzott a fürdőbe.

Chasey sietve nyúlt be a táskájába és kivette a tájékoztatót majd rohant vissza a földszintre. A könyvtár szobát hamar megtalálta és elcsodálkozott. Rengeteg könyv volt a helyiségben. Odalépett az egyik polchoz és végignézte a könyvek címét és rájött, hogy az okkultizmus és a túlvilágról szóló kötetek vannak többségben.

Átlépett a másikhoz ahol szépirodalomi művek és verses kötetek meg romantikus regények is voltak.

Órákig képes lett volna nézegetni a könyveket, de hallja, hogy Simon szól neki:

-Látom itt vagy.

-Igen itt. Rengeteg könyvetek van.

-Igen nagyon sok van.

-És ezt mind elolvastátok?

-Igen mindet. De ez nem a teljes gyűjtemény a padláson is van 2 ládára való könyv.

-Könyvtárat is nyithatnátok, annyi van.

-Igen jól mondod. – és mosolyogva leült az egyik fotelbe. Chasey leült mellette lévőbe miközben a tájékoztatóját letette a dohányzó asztalra. – Szabad?

-Persze nézd csak meg nyugodtan. – és Simon belenézett.

Addig a lány alaposabban körbenézett majd szemei megállapodtak egy hatalmas festményen, ami a kandalló felett volt. Odament és alaposabban megnézte. Egyből felismerte rajta a fiúkat ám látta, hogy mindannyian különböző ruhákban vannak. H.P. az 1600-as évek ruháját viselte míg Rick az 1700-as évek és Simon pedig az 1800-as éve ruháját viselte.

A lány nagyjából kikövetkeztette hány évesek lehetnek, de belekavarodott amiből Rick húzta ki.

-Látom tetszik a festmény.

-Igen nagyon szép és a ruhák fantasztikusak. Miközben figyeltem azon gondolkodtam, hogy mikor változtatok át úgy értem letettek vámpírok.

-Erre a kérdésedre hadd feleljek én. – hallották meg H.P. hangját aki belépett és leült az egyik fotelbe. A fiúk követték a példáját és Chasey is. – Én az 1611-ben lettem vámpír.

-Akkor ha jól számolom már 400 éves vagy.

-Igen annyi vagyok.

-Hihetetlen.

-Rick-el 1768-ban találkoztam. Vidéken éltél magányosan.

-Igen mert úgy éreztem nincs szükségem senkire. El vagyok én magam is. Bár feleségem és gyermekem halála vitt vidékre ahol lassan feldolgoztam.

-Oh sajnállak Rick. – szólt Chasey és megfogta a férfi kezét.

-Már rég volt és túltettem magam rajta.

-Az a lényeg. – H.P. bólintott majd folytatta:

-Simon-al 1834-ben ismerkedtem meg és furcsa volt, mert akkoriban Rick és én nem voltunk jóban. Összevesztünk és ő nélkülem ment át Londonba. Mikor utána mentem és láttam, hogy egy halandóval van mérges lettem.

-De utána elfogadtál. – szólt Simon.

-Igen mert Rick-nek nagyon tetszettél és később beláttam mielőtt átváltoztattalak volna nem is vagy olyan rossz választás.

-Köszönöm szépen. – szólt Simon mire elnevették magukat.