18.

Eközben Chris egy félhomályos, dohos helyen tért magához. Egy széken ült, kezei a szék mögött voltak összekötözve, míg száját egy ragasztószalag fedte.

Ijedten próbált meg szabadulni, de nem sikerült neki.

Körbenézett, de semmit nem látott. Lenézett a földre és ijedten dobbantott egyet mikor egy nagy patkány mászott a lábára.

De ekkor látja, hogy a szembeni falon kinyílik egy ajtó és egy alak lép be, aki elváltoztatott hangon megszólalt:

-Végre újra velem van Schröder kisasszony, vagy szólítsam inkább cicusnak. – Chris megpróbált válaszolni, de a szalag miatt ez lehetetlen volt.

Az alak odalépett hozzá és egy hirtelen mozdulattal levette a lány szájáról a szalagot, aki erre felsikoltott. Ám az alak befogta a száját és folytatta. – Ha sikítani mer, kitekerem azt a szép kis nyakát. – Chris bólintott mire az alak elvette a kezét a szájáról és a lány megszólalt:

-Mit akarsz tőlem Fred!?

-Honnan tudtad, hogy én vagyok?

-Csak te nevezel engem cicusnak. Pedig nem vagyok az.

-Nekem mindig is az maradsz. Meg a másik mióta lettél ilyen ellenszenves velem? Ha jól emlékszem akkoriban én gondodat viseltem.

-Hah a gondomat? Azt kétlem. Ott vágtál át ahol tudtál. Miközben a fél barátnői körömet végig dugtad. Tudok róla szóval ne is tagadd le.

-Nem is fogom. Hidd el.

-Te aljas szemét disznó! – kiáltotta felé a lány mire egy erőteljes pofont kapott.

-Nem akartalak bántani, de ez már sok volt Chris. – a lány zokogni kezdett mire Fred folytatta. – A barátod az a Hans igen csak felhúzta az agyamat mikor csak úgy kidobott engem.

-Jól is tette. – mondta a lány mire Fred keze ismét lendült, de ezúttal a pofon elmaradt.

-És mond csak milyen az ágyban?

-Ahhoz semmi közöd.

-De igen is van. Tudni akarom.

-Jó. Sokkal jobb, mint te valaha is voltál. – mondta a lány mire Fred ismét pofon vágta őt.

-Hülye kis ribanc lettél. De ne félj ezzel még nem értem be. Most pedig velem jössz, hogy felelevenítsük a szép időket. – és felkapta a lányt és a vállára vette. Chris hiába kapálózott a  férfi erősen tartotta őt.

Nem sokára elértek egy félhomályos szobába ahol Fred ledobta a lány testét az ágyra miközben folytatta. – Lássuk, emlékszel e még arra milyen voltam. – és az ágy rácsához kötözte a lány kezét, aki ijedten figyelte volt barátja tevékenykedését.

Aki miután megkötözte kioldotta a nadrágját és felmászott az ágyra. Chris, ahogy csak tudta összeszorította a lábait ám a férfi erősebbnek bizonyult.

-Ne tedd, ezt kérlek.

-De megteszem. Bepótoljuk az elvesztett 3 évet…cicus. – és letépte a lányról a bugyit miközben ketté tépte a ruha alsó részét.

-Ne. Ne. Kérlek ne. – de Chris hiába könyörgött Fred nem halotta meg. Dühösen és durván hatolt a lányba, aki felkiáltott. A fájdalom végigvágott a testén miközben Fred egyre erőteljesebben és keményem tette őt magáévá.

-Élvezd cicám. – lehajolt a lányhoz és megcsókolta miközben kezeivel a combját tartotta meg. Chris zokogva és fájdalmas arccal tűrte volt barátja durva lökéseit, amik nem lassultak.

Végül feladta a küzdelmet a lány és eszméletét vesztette.

Fred persze tudta itt már nem élvezetes az aktus így kiszállt a lányból és megszólalt:

-Kis ribanc. – és felállt az ágyból. Felhúzta a nadrágját és begombolta. Egy darabig még figyelte Chris-t majd elhagyta a szobát.

Eközben Hans már a rendőrségen volt, hogy bejelentse a lány eltűnését. Az ügyeletes nyomozó Jan Richter volt, aki fogadta a férfit:

-Kérem Herr Geerdes nyugodjon meg. Meg fogjuk találni a hölgyet.

-De siessenek, félek, hogy valami nagy baj történt vele.

-Mi mindent megteszünk, hogy megtaláljuk. A képét elküldtük az ország összes rendőr kapitányságára és országos körözést adtunk ki. Ötlete sincsen ki rabolhatta el?

-Nos az egyik munkatársam Dirk az este folyamán megpróbált a közelébe kerülni de Schröder kisasszony elutasította.

-Értem lehet ez vezetett ahhoz, hogy magával vitte. De mitől ilyen biztos ebben?

-Más nem lehetett. Ismerem Dirk-et egy gerinctelen alak, aki bármit képes megtenni csak, hogy megszerezze a kiszemelt nőt.

-Jó akkor adjon leírást erről a Dirk nevű férfiról. – Hans mindent elmondott, amit tudott és a legjobbakat remélte a dologtól.

Már benne volt az éjszakában mikor végzett a rendőrségen. Fáradtan vállára terített zakóval lépett a kocsijához. Kinyitotta az ajtót és beült a kocsiba. Rádőlt a kormányra és önmagát hibáztatta. Ha jobban figyel a lányra talán nem rabolták volna el és most is vele lenne. Hans rácsapott a kormányra és tudta nem fog várni a rendőrségre maga fogja felkutatni a lányt.

Előkapta a telefonját és egy hosszú számot ütött be majd várni kezdett. Pár kicsengés után egy fiatal férfi hang szólt bele:

-Belső ügyosztály.

-Jim itt Hans beszél.

-Hans öregem, de jó hogy hívsz. Mi van veled.

-Segítenél nekem van egy kis gondom.

-Persze mit tehetek érted.

-Nem telefontéma bemegyek hozzád.

-Ok itt várlak. – a hívás megszakadt miközben Hans beindította a kocsit és beleveszett az esti forgalomba. Vezetés közben szabadult meg a csokornyakkendőtől, amit hanyagul az anyós ülésre dobott.

Nagyon remélte, hogy Jim majd tud neki segíteni.

Ideges volt és feszült, agyában rémképek jelentek meg miközben arra gondolt hogy Dirk ezért nagyon meg fog fizetni.

15 perc múlva lefékezett egy nagy épület előtt. Kiszállt és elsietett az ajtóhoz.

A portás felállt és megszólította:

-Herr Geerdes.

-Leon hello. Jim-hez jöttem.

-Bent van szólt, hogy jönni fog. Jöjjön, elvezetem hozzá.

-Köszönöm. – a portás szólt a kollégájának hogy vegye át kicsit a helyét, míg ő elkíséri Hams-ot.

Az ügyvéd követte Leon-t, aki megkérdezte.

-Mi a baj? Elég feszültnek látszik.

-Csak az egyik ügyfelem miatt aggódok. Elrabolták és csak sejtésem sincs, hol lehet. De sejtem ki rabolhatta el ezért jövök Jim-hez hátha tud valamit.

-Ha más nem, akkor ő biztos. Itt is vagyunk. – álltak meg egy folyosón. – Csak egyenesen és a harmadik boksz balra.

-Köszönöm Leon. – Hans besietett a folyosóra és hamarosan meglátta Jim-et ahogy épp egy szendvicset eszik nagy élvezettel. – Jim.

-Hans hello. – szólt a férfi meglepetten és lenyelte a falatot. – Akkor kiről kell infót keresnem?

-Dirk Webster.

-Máris keresem. – és beütötte a nevet és hamarosan megjelent Dirk képe a monitoron és egy hosszú bűnlajstrom. – Hűha, kemény figura. Eltussolt rablások, fenyegetések és vesztegetések.

-Emberrablásban való bűnrészesség. – nézte Hans a monitor alját. – Az rohadt féreg.

-Kit rabolt el?

-Az ügyfelemet Christine Schröder-t.

-Schröder? Ismerős a neve várj csak. – és beírta Chris nevét a keresőbe. A nőről is találtak egy oldalt, de az üres volt. – A kishölgy tiszta.

-Tudom. Figyelj, ha adok egy nevet keresztnevet úgy is rá lehet keresni az illetőre?

-Persze de sok találat lesz.

-Nem baj tudom, hogy néz ki. Ha látom, a képét már tudni fogom.

-Ok mondjad.

-Frerderick. Magas vállig érő fekete haja van, sötétkék szeme és olyan ördögi vigyora. – Nézték a kiadott fényképeket mire Hans rámutatott egyre. – Ő az. Nagyítsad ki.

-Öregem ez a pasi egy körözött bűnöző ezt figyeld. Rablások, csempészet, gyilkosságban való részvétel, drogcsempészés.

-Tudtam hogy sáros láttam rajta. – szólt Hans.

-Ez egy igazi nagyágyú, a zsaruk, már régóta keresik, de hogy ismerted meg ezt a gerinctelen alakot?

-Chris akiről már meséltem több nekem mint ügyfél, igen tudom ne is mond az ügyvédi karrieremet kockáztatom de…mindegy lényeg ez a féreg ez a Fred a volt pasija és egyik nap rátört Chris-re mire én kidobtam őt.

-Hát Hans akkor jobb, ha felkötöd a gatyádat ez a Fred hatalmas háttérrel rendelkezik.

-Erre már felkészültem, de azt nem értem, hogy ezt a Fred-et ha le is tartóztatták…

-Igen egyszer 4 évvel ezelőtt. Egy segélyhívás után kapták el. Itt is van egy nő hívta a segély vonalat, hogy bántalmazták és hogy ez a Fred tette. A bejelentés után 4 órával már bent is volt a kapitányságon.

-Ki tette a bejelentést?

-Az nincs itt.

-Csak is Chris tehette. Mert akkor pont vele volt. Istenem miket élhetett át Chris ennek az állatnak az oldalán.

-Sajnálom szegény lányt. – szólt Jim és beleivott a már kihűlt kávéjába.

-Hát még én. De hol lehet? Hova vihették? Nincs arról adat, hogy milyen épületek vagy dolgok tartoznak hozzájuk?

-De van, várjál. – és hamarosan a rendszer kiadta Fred és Dirk nevéhez tartozó ingatlanokat. Hans tüzetes végignézte és megakadt a szeme Fred egyik ingatlanjának a címén.

-Siebenweg strasse, WildPark. Az tudom, hol van.

-Ott csak ilyen régi elhagyatott kis fakunyhók vannak. De sok az erdős rész arra felé.

-És egy ilyen kunyhó tökéletes egy ember elbújtatásához.

-Mire készülsz Hans? – kérdezte tőle Jim miközben figyelte, ahogy barátja 1000 eurót tesz le az asztalára.

-Megmentem Chris-t.

-Hans ne egyedül menj, oda szólok a fiúknak, hogy segítsenek neked.

-Nem kell Jim köszönöm elboldogulok egyedül is.

-Azért vigyáz magadra.

-Úgy lesz. Köszi a segítséget.

-Neked bármikor. – Jim aggódva figyelte, ahogy barátja elhagyja a helyiséget.

Hans sietve távozott az épületből és beült a kocsijába. Az óra 11-et mutatott, remélte lesz még ideje, hogy kiszabadítsa Chris-t, aki már nehezen tűrte Fred és Dirk bántalmazásait.