7.

Másnap délután már mindenki az operában volt a zenészeken szmoking és nyakkendő. A szervező és a technikusok mindennel készen álltak. Kint az operaház előtt fényképészek, újságírók és gyülekeztek a vörös szőnyeg mellett felállított kordon mögött.

A színészek és a fellépők lassan megérkeztek. H.P. is magabiztosan állt a vörös szőnyegen miközben egyik oldalról Rick míg a másikon az édesanyja állt, aki igaz eddig kimaradt fia média életéből, de most büszkén állt az oldalán.

A fényképészek egymás után készítették a képeket miközben az egyik városi újság riportere kérdéseket tett fel H.P.-nek.

-Mit gondolsz H.P. hogy fog sikerülni a ma esti fellépésed?

-Hát a legjobbakat remélem ettől az estétől. Várom már, hogy megmutassam magam más téren is.

-Sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban, hogy nem azt a színvonalat fogja nyújtani, mint amit várnak öntől.

-Én tudom magamról, hogy jól fogok szerepelni. És akárki akármit mondhat, én ismerem magamat.

-Értem és igaz az a hír miszerint összevesztél Simon-al?

-Csak nézet eltérésünk volt de pár nap és megbékélünk.

-Rendben akkor sok sikert a ma esti fellépéshez. Köszönöm, hogy válaszolt kérdéseinkre.

-Szívesen máskor is. – H.P. mosolyogva ment be az operába ott is egyenesen a színpad mögé ment ahol az öltöztetők már várták. Segítettel neki felhúzni az eredeti fellépő ruhát miközben vastag rizspúdert vittel fel az arcára majd egy paróka is felkerült a fejére.

H.P. csodálkozva nézett a tükörbe majd a paróka láttán kitört belőle a hangos nevetés. Nagyon viccesnek találta a helyzetet, de tudta ez kell.

A kezdés előtt 10 perccel már mindenki a helyén volt, a szereplők és a technikusok készen álltak. Ricardo izgatottan adott még tanácsokat majd odament H.P.-hez aki sóhajtozva nézett ki a nehéz függöny mögül. Ez a közönség más volt, itt nem kiabáltak és ordítottak az emberek torkuk szakad tából. Mindenki elhelyezkedett a székeken és halk beszélgetés közepette várták a kezdést.

Ricardo 6 óra előtt 3 percel kilépett a színpadra mire a közönség tapsolni kezdett, de a férfi intett egyet és megszólalt.

-Hölgyeim és Uraim. Köszöntöm önöket az új művem előadásán. Az Avangard egy rendhagyó mű, amit életem főműveként tartok számon. Ebben a műben, mint azt már önök is tudják egy igen csak különleges ember fog szerepelni, akit nagyon kedvelek és tisztelek. De nem is szaporítom tovább a szót társulatom és zenészeim nevében kellemes estét kívánok önöknek. – a tömeg éljenezni kezdett miközben Ricardo elsietett a vastag függöny előtt, ami mögött már ott állt H.P. és partnernője aki Izabella-t alakította.

A függöny felment mire a tömeg ismét tapsolni kezdett majd a karmester intett a zenészeknek, akik elkezdték a zenét.

H.P. nem nézett a tömegre, hanem mikor eljött az idő elkezdett énekelni.

Az első felvonás remekül lement, a tömeg ujjongva tapsolta meg a szereplőket, akik hátra vonultak az öltözőbe ahol átöltöztek.

A második felvonásban H.P. kitett magáért és akárcsak a többi színészt őt is vastapssal jutalmazták meg.

H.P. nagyon boldog volt és a színdarab végén mikor kiállt a közönség elé egy pillanatra a zenészekre nézett ott is Andrew-ra aki mosolyogva bólintott neki.

A fogadás, amit utána tartottak a sajtó is felvonult és kérdéseket tettek fel. H.P. persze adta a legjobb formáját és boldogan válaszolt a kérdésekre és új barátokat is szerzett.

A fogadás éjjel ért végett, mindenki hazament Andrew persze H.P.-vel tartott, aki boldogan vitte el magával a fiút. A lakásban persze együtt vettek egy forró zuhanyt majd egymás karjaiban feküdtek le a hatalmas francia ágyra.

-Remekül sikerült a mai előadás. A közönség szinte őrjöngött. Imádtak téged. – mondta Andrew miközben fejét H.P. mellkasán nyugtatta ujjaival a férfi arcát cirógatta.

-Igen remek volt és szerintem jól teljesítettem.

-Igen nagyon jól és csodálatosan mutattál ott fent. Alig tudtam a feladatomra koncentrálni.

-De sikerült és megcsináltuk. – Andrew ránézett a férfire, aki mosolyogva megcsókolta majd elaludtak.

UTÓSZÓ:

Másnap a hírekben és az újságokban a kritikusok agyon dicsérték az előadást és magát a műt is és kimondottan oda voltak H.P.-ért akit az egekig magasztaltak.

Csupa pozitív kritikát kapott az egész este és maga a színdarab is, amit még sokszor szeretnének látni az emberek.

H.P. persze visszautasította a további operaházi fellépéseket hisz az új albumon kellett dolgozniuk és persze a turnét is meg kellett tervezni.

De H.P. persze a rengeteg munka mellett nem feledkezett meg Andrew-ról aki folytathatta egyetemi tanulmányait. A fiú nagyon boldog volt és örült, hogy H.P.-ben megtalálta a tökéletes segítőt és persze többet is. Igen jól olvassátok, együtt maradtak, de persze csak titokban. Jól kezelték a kapcsolatot hisz mindketten tudtak titkot tartani.

Simon soha többet nem szólt be H.P.-nek aki nehezen, de megbocsátott neki, de megjegyezte még egy ilyen húzás és repül a csapatból.

Rick persze kettő szám közt valóban dolgozott azon az operán, amiről beszélt H.P.-nek és nagyon jól haladt vele. 3 felvonásosra írta meg nagyzenekari változatban.

Az életük ott folytatódott ahol abba marad. Élvezték és szerették azt, amit csinálnak. És H.P. végre boldog volt, úgy ahogy egy nő mellett sem. Andrew mindent megadott neki, amire vágyott és ez nagyon boldoggá tette.

VÉGE